Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - SZÍVÓS ERIKA: Budapesti mesék

rabban; ez is közrejárszott abban, hogy utolsó választását 1896-ban elveszterre. Ez az elvesztett választás nagyon lesújtotta Jó­kait, aki ezt követően soha többé nem in­dult képviselőválasztáson, és gyakorlatilag hátat fordírort az aktív politizálásnak. Jókai lapjainak népszerűsége szorosan összefüggött az író politikai pályájának ala­kulásával. Lapjai attól kezdve, hogy főszer­keszrőjük kormánypártivá vált, folyamato­san vesztettek népszerűségükből; az író nemigen lelt már örömet bennük, és egyre kevesebbet törődött a szerkeszréssel. Há­rom lap - A Hon, az Üstökös és az igazmondó (az utóbbit 1879-ig szerkeszri) - szerkesz­rését egyébként is erejét meghaladó fel­adatnak találta. 10 A Hon 1882-ben egyesült az Ellenőriéi, és a továbbiakban Nemzet cí­men jelent meg, ám olvasója és előfizetője kevés volt; a lap a kormány szubvenciója nélkül nemigen rudott volna fennmaradni. Mindezeken a lehangoló élményeken túl az írót magánéletében is csapások érték. 1886 novemberében halt meg felesége, La­borfalvi Róza. Magánélete akkor válr ismét derűsebbé, amikor fogadorr leánya, Róza ­tulajdonképpen Laborfalvi unokája, akit a művésznő és Jókai leányukként neveltek ­1888-ban hozzáment Feszty Árpád fesrő­művészhez; ekkortól fogva az idős művész egy háztarrásban élt a fiatalokkal. 1891-ben mindhárman beköltöztek Fesztyék újonnan épült Bajza utcai villájába, ahol nagy társas­éler folyt: ez volt az ún. Feszty-Jókai szalon fénykora. A különféle kudarcok és sorscsapások fényében érthető, miérr fordult Jókai olyan io Lengyel Dénes/, m. 129. old. H Nagy Miklós/, m. 134. old. nagy lelkesedéssel a Monarchia-sorozar munkálatai felé. A feladat iránti lelkese­déshez hozzájárult a Rudolffal kialakulr jó kapcsolar, amely az évek során egyre szoro­sabbá és baráribbá válr. A szerkesztőségi üléseken rendszeresen Találkoztak; Jókai gyakran utazott Bécsbe a trónörökössel konzultálni, amikor pedig Rudolf járt Bu­dapesten, Jókai mintegy itteni vendéglátó­jának, a „királyfi kancellárjának" szerepé­ben lépett fel. A Trónörökös 1889-ben beköverkezerr halála ezérr is sújrotta le Jó­1 9 kait olyan rendkívüli mértékben. Jókainak a Habsburg-dinasztia iránt táp­lált érzelmei egyébként nagy változáson mentek át élete során. A kiegyezésig maga­tartását ellenzékisége határozta meg; ami­kor Ferenc Józsefet 1867-ben magyar ki­rállyá koronázrák, Jókai rünrerőleg rávol maradr a koronázási ünnepségtől. Az író megnyerése azonban fontos volt az udvar­nak, ezérr egy évvel később felkérrék, hogy A szerelem bolondjai című művét személye­sen adja át Erzséber királynénak. A király­néval való találkozás mély benyomást tett Jókaira. Tegyük hozzá, hogy a jelenet ak­képp is volt megrendezve: a királyné ma­gyarviseletben fogadra Jókait, karján kislá­nyával. 13 Mária Terézia és a magyar rendek vitám et sanguinem jelenere óta köztudott, hogy koronás fiatal anya és kisgyermeke együtt ellenállhatatlan hatást tudnak gya­korolni a rebellis magyarokra; nem rörrénr ez másképp Jókai esetében sem. Erzsébet királyné érdeklődése és persze szépsége Mikszáth szerinr olyannyira hatott nagy írónk érzelmeire, hogy Jókai megeny­12 Mikszáth/, m. 132. old. 13 Lengyel Dénes /. m. 98-99. old.

Next

/
Thumbnails
Contents