Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - GÉRA ELEONÓRA: A Jókay család és a hazai gyermekvédelem

Széli Kálmán a Belügyminisztérium keretein belül új iskolát teremtett, legfőbb támasza és helyettese testvére, Széli Ignác államtitkár voir. Másik bizalmasa dr. Ruffy Pál képviselő, Bars vármegye alispánja lert, akit később kormánybizrosnak nevezett ki, s feladatává az országos gyermekmenhelyek felügyeletét tette. A miniszterelnököt kiváló, tapasztalt szakemberek támogatták terve megvalósításában. Fontos szerep jutott dr. Szalárdi Mórnak, a Fehér Kereszt budapesri inrézetigazgatójának, akit később a Budapesti Gyermekmenhely vezetőjének neveztek ki. Gyermekvédelmi tevékenységét az uralkodó magyar nemesseggel ismerre el. Dr. Karsai Sándor pályafutását a Belügyminisztériumban a magyar honosságú, külföldön nevelt lelencek betegápolási ügyeivel kezdte, közben kapcsolatba került Európa gyermekvédelmi 29 szakembereivel. Az ifjabb nemzedéket Bosnyák Zoltán képviselte.

30 Az első eredmények hamarosan megmutatkoztak, az állam május közepén szerződést kötött a Fehér Kereszt Lelencház Egyesülettel és a Budapesti Első Gyermekmenedékhely Egyesülettel a gondozásra szoruló lelencgyermekek elhe31 lyezéséről. Az egyesület felvette és neveltette a rászoruló gyermekeket, a felmerülő kölrségeket az állam fedezte. Az egyesületi intézeteket az együttműködési szakasz végén, tizenhét év múlva tervezték átadni az államnak. Az egészséges gyermekeker százhatvanegy vidéki telephelyen magyar ajkú családoknál, állandó orvosi ellenőrzés mellért neveltették, a betegeket gyógyintézeteikben kezelték. Az állam és az egyesület együttműködése olyan sikeres voir, hog)' néhány hónap alarr a fővárosi központi intézet mellé tizenegy vidéki városban létesítettek fiókintézeteket a társadalom lelkes tagjai. Ezek a fiókintézetek hamarosan állami gyermekmenhelyekké alakulrak ár, de a személyzet és a működési elvek változatlanok maradrak. A megállapodás módot adott a minisztériumnak a gyermekvédelmi kérdések tanulmányozására, s elegendő időt biztosított az állami gyermekvédelem rendszerének kidolgozására. Első lépésként két, úgynevezett kerettörvényr adtak ki 1901-ben, a VIII. törvénycikket, mely a talált vag)' a hatóságok által elhagyottnak nyilvánított hét év alatti gyermekek ellátását írta elő. Az ország különböző nagyvárosaiban - Budapesten, Debrecenben, Nagyváradon, Gyulán, Kolozsváron, Aradon, Szegeden, Kecskeméten, Veszprémben, Rimaszombaton, Kassán, Munkácson, Marosvásárhelyen, Temesváron, Szabadkán, Pécsen, Szombathelyen, rövid ideig Nagyszőllősön - állami menhelyeket léresítettek a frissen gondozásba kerültek, valamint az ápolásra szoru• • • ^ 32 lók átmeneti elhelyezésére. Ennek éneimében a Fehér Kereszttel körörr szerződést felbontották, s az állami menhelyekre ruházták az elhagyott gyermekek kizárólagos felvételi jogát. A rászorulók gondozását ezután - az egyesület közreműködéséről le2? Ruffy, 1928. 261. old. 28 Egressi, 1928. 281. old., Ruffy, 1928. 262. old. 29 Egressi, 1928. 282. old. 30 Cseresnyés József, dr.: A magyar gyermekvédelem múltja és jövője. In: A huszonötéves állami gyermekvédelem emlékkönyve. Budapest, 1928. 267. old. A továbbiakban: Cseresnyés, 1928. 31 Barabás, 1928. 9. old. 32 Pomogyi, 2001.89. old., Gyáni, 1999., Cseresnyés, 1928. 267. old.