Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - GÉRA ELEONÓRA: A Jókay család és a hazai gyermekvédelem

mondva - közvetlenül az állam végezte. A Belügyminisztérium bérbe vette a Fehér Kereszt intézményi hálózatát, a vidéki inté­zeteket a főváros irányírása alá helyezték. Az igazgatói teendők ellátásával dr. Ruffy Pál miniszteri tanácsost bízták meg, he­lyettese dr. Szalárdi Mór, a Fehér Kereszt igazgató-főorvosa lerr, aki a főorvosi teen­dőket is ellátta. 34 Széli Kálmán kifejezett kívánságára - „a gyermekvédelem munká­jához nem csak szív kell, de kell tudás is" ­a menhelyek igazgatói posztjaira neves or­vosokat neveztek ki (például Genersich Gusztávot és Szana Sándort), így biztosít­ván a tudást és a szakszerűséger. 35 A később szülererr XXI. Törvénycikk az állami gondoskodásr a gyermekek tizen­ötödik életévéig tolta ki, de a hét év fölötti koroszrály eltartási kölrségeit továbbra is az illetékes községre hárította. A törvény szövegébe belefoglalrák, hogy a gondozás­ba verteket „megbízható gondviselőknél, elsősorban gazdáknál és iparosoknál" kell elhelyezni. A Törvényalkotók a részleteket a két évvel később kiadott végrehajrási ura­sírásban, a Gyermekvédelmi Szabályzatban hozták nyilvánosságra. Széli Kálmán mi­niszteri ajánlásában a következőképpen fo­galmazta meg a gyermekvédelem új útjait az új század küszöbén: „A legnagyobb súlyt helyezem a társadalmi Tényezőkkel, a meg­33 1903-ban a budapesti menhelyre 3174 csecsemőt és 2718 tizenöt évesnél fiatalabb gyermeket vettek fel, a következő években évi 1500 körül volt a felvettek száma (közülük a csecsemők évi létszáma valamivel több mint kétszáz), 1908-ban azonban már a 3000-et is meghaladta. A fővárosban az állami gondozásba vett gyermekek összlétszáma 1902-ben 8340 fő volt, a következő évben 12 759 fő, 1904-ben 9212 fő, majd a következő három lévő gyermekvédő egyesülerekkel való együrrműködésre, merr csak így lehetsé­ges ennek a célnak megvalósítása. Azérr nemcsak hogy nem mellőzöm, hanem szer­vezem az összeműködést, merr ebből me­36 rít erőt a társadalom, de az állam is." 1906-ban az Országos Gyermekvédő Liga ülésén tartott ünnepi beszédében, melyet díszelnökké választása alkalmából mon­dott, így érrékelte gyermekvédelmi intéz­kedéseinek jelentőségét: „Higyjék meg nekem: kormányzari Ténykedésem legbe­csesebb emlékekéin őrzöm azr, hogy meg­adarorr megreremrenem Magyarországon ezr az inrézményr; a magam részéről min­dig örömmel fogok visszaemlékezni, hogy a kormányzatnak és közigazgatásnak gyön­gyeként, költészeteként tekintett ezt az ügyet felkarolták, és bevitték Magyaror­37 szág Társadalmának minden rétegébe." Magyarország első modern gyermekvé­delmi törvényeit a liberális szellemiségben nevelkedett politikusok hozták, akik a kor­szellemnek megfelelően veszélyesnek ra­lálrák az állam rúlzorr beavarkozásár a csa­ládi élerbe. A kér új törvény egyik leg­nagyobb eredménye, hogy gondoskodón a törvénytelen szülerésű gyermekek nevei­reréséről, bár a házasságon kívüli gyerme­kek jog előtti egyenjogúsága még várarorr magára. Az állam azonban Továbbra sem évre 7000 körülire csökkent. 1908-ban érte el ismét a gyermekek összlétszáma a 10 ezer főt, majd 1915-ig lassan 15 ezer körülire emelkedett. Barabás, 1928. 21. old. 34 Barabás, 1928.10-11. old. 35 Ruffy, 1928.263. old. 36 Rottenbiller, 1936. 7. old. 37 Egressi, 1928. 279-280. old.

Next

/
Thumbnails
Contents