Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"
valami olajafogyott mécses - annak is a rossza. Ez aggastyán lehetett körülbelül 18-80 éves, s így a férfikor delén volt... De hisz más idők is voltak azok! Akkor nem öregedtek oly hamar, mint ma. Mai napság a csecsemőn kezdődik a vénség. Ki volt ez az öreg? Nevezték vala pediglen őt tekintetes, nemes és nemzetes vitézlő Dárdalaki Dárday Máté uránnak [sic.-] és amilyen családfája neki volt, olyat nem látott hetedhét megye. Mint mondám, Dárday Gergely ellenzéki ember volt a javából s ha a megyegyűléseken ő jelent meg a teremben, minden arcz a karzatokon feléje fordult s még a csecsemő is, kit az anyja oda czipelt föl magával azt monda Ráday Károly láttára: »ott jön Dárday Feri - lámcsak - nézze kend az ott a Máday Pista!« s az egész terem betelt a lelkes nép riadó zajától: éljen Vágay Bálint! Aztán az öreg fölkelt és beszélt... El is ítélték értté, beadatta volt a fiskus az ő megyei diktióiért vagy 8 évre... akkor amikor Wesselényit... no meg másokat... Más idők voltak azok! Szép idők, dicső idők, ti elmultatok tán örökre... Hog)' mi lett később ebből a mi kedves celebritásunkból Kátay Antalból, azt megmondja a következő fejezet." 66 Az irodalmi stílusparódia álralában nincs olyan magas szinten, mint az Agai által szállított politikai életképek, melyek a műfaj elengedhetetlen absztrakciós mechanizmusa ellenére különösen plaszrikusan adják vissza a közéleti szereplők személyiségének, attitűdjeinek finomságait. A fenti részlet rövidsége ellenére is viszonylag sok olyan sríluselemer ragad meg Jókai prózájából, melyek elbeszélői modorának álralános jellemzői, s a szaggatott szövegrészben is felcsendül a regények félreismerhetetlen hangja. Ez azonban nem mondható el a korszak többi Jókai-paródiájáról, melynek fő célpontja ezekben az években Az arany ember^ 1 az Eppur si mouve^ a A csigák regénye^ és legfőképpen A jövő század regényed Ezek önmagukban rendkívül szellemes és ihletett humorú ferdírések, de nyilvánvalóan irodalomkritikai ambíció nélkül készülrek. Eseti gyengeségekbe kötnek bele, mint például eg)" túl hosszúra sikerük bevezerő az Arany ember esetében, vag)" a gyakran gúnyolt tudálékosság, melyre az Eppur si muove elején található debreceni szómagyarázatokban is ráismerni vélnek. A legkedveltebb áldozat természetesen a talán túlságosan szabadon csapongó fantázia okán számos „sebezhető" pontot mutató Jövő század regénye, melynek tudományos megalapozatlansága kerül elsősorban rerítékre. ANyiltlevelek Jókai Mórhoz című írásban neves agrárszakemberek (Girókuri Ferenc, Máday Izidor, Mórócz István) aláírásával „méltatják" futurisztikus mezőgazdasági elképzeléseit. Ugyanott a bukdácsoló gimnáziumi diák is „hálát ad" az írónak, merr ft/ 1869. május 23. 206. old. A talmi-arany ember. Regény a lehetetlenség »Hon«-ából. BJ 1872. január 21. 4-5. old. Eppur si muove, Olasz regény debreczeni nyelven 6 kötetben és 12 mézeskalácsban. BJ 1870. december 25. 471 [547], old.) 69 Balgathurus phryngialis és Cynophillus Crumplisthes. Csigabigaregény öt kötetben. BJ 1871. május 14. 476-747. old. 70 A jövő század regénye. 1872. szeptember 29. 4-5. old.; 1873. augusztus 3. 2-3. old.; 1873. augusztus 31. 8. old.
