Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

az nagyvonalú képzelgéseivel feleslegessé teszi a tudományos ismereteket: „Mindezeknélfogva engedje meg, nagy költő, hogy egész osztályunk nevében egy ünnepélyes éljent rebegjek önnek, óhajtva, hogy legközelebbi regényei a grammatika, história és mathesis eltörlésévelfoglalkozzanak. "

71 A Jövő század regényének paródiája azonban túllép a Jókai-képen, mert időnként tényleg egy elképzelt „jövő század" képtelen világába csap át: az élcelődök maguk is láthatóan kedvüket lelik a civilizációs fejlődés és a sajtóviszonyok (mondhatni „média") abszurd víziójának lefestésében, melynek apropóját az írófejedelem szolgáltatta. Ezt ovashatjuk például a paródia egyik helyén a Szaturnuszról érkezett királylány, Bim londoni útjáról (feltehetőleg nagyrészt Az Astrapécímű fejezet ihletésére): „E holddal Bim kisasszony is lejört Angliába. Itt elmegy a »Times« szerkesztőségébe. E lap 3 billió példányban nyomatik, melyek közül 2900 millió más égitestekre megy. Megkérdezi a főszerkesztő, hogy kit szeret ő, t.i. Bim, mert a főszerkesztőnek mindent kell tudni. A redactor bureauja 500 láb magas torony tetején van, honnan ő azon városrészt, mely szerkesztőségi irodáját képezi, kényelmesen beláthatja. Érdekes leírások az akkori hirlapirói életből. Mr. Puff, főszerkesztő, megnyom egy telegrafgombot, mire rögtön elészárnyal a »Times« szerelmi departementjának szerkesztője. Ez fölüti lajstomát és megmondja, hogy az, kit Bim kisasszony szeret, nem más, mint III. Victoria királyné elsőszülött fia, ki még meg sem született. Bim nagyon örvend s most azt kérdi, mikor fog szeretője megszületni? Mr. Puff megint egyet nyom a telegráfon s rögtön eléröpül a »Times« jövendőmondási departementjának főnöke, ki azt feleli, hogy tiz év múlva. Bim ezen időt sokallja, de segit magán. A »Times« főszerkesztőjét megvesztegeti, atyja által esztergályoztatván számára egy egész kis planétát, körülbelül akkorát minő a föld holdja. Ezzel megnyeri a »Times« hatalmát, s kívánságára a főszerkesztő rögtön zongorájához ül s ujjával végig fut a billentyűkön. Akkor t.i. az irást már zongorán végzik. E futam által rögtön meg van irva s már ki is nyomtatva egy czikk, mely erélyesen követeli, hogy a parliament kényszerítse a királynét, a walesi herczeget ne 10 év múlva, hanem már most szülni meg. A közvéleménynek megtetszik ezen indítvány s oly hévvel karolja fel azt, hogy a parliament kénytelen szerinte cselekedni. A királyné mint hű nő az alkotmányban megteszi, amit a parliament tőle kivan. Az akkori szülészet oly ügyes, hogy ilyesmi semmi különös nehézséggel nem jár s a walesi herczeg megszületik. Nagyszerű ünnepélyességek Londonban."

72 A Borsszem Jankó - érrhető módon - tehát ódzkodik az irodalmi pálcarörésről a paródia terén, s megmarad a szórakoztatásnál. Általánosságban nem, vagy inkább pozitívan érrékelik Jókair mint írót. (Bár érdekes elgondolni, mi történt volna, ha Gyulai Pál, aki nem állt távol a Kávéforrás alkotói körétől, esetleg több humorérzékkel megáldva, igazi Jókai-paródiákat szállított volna.) A Borsszem Jankó egyetlen sommás magállapítása a Jókai-életműről abban áll, hog)" írói nagysága gyakran esik áldozatul a népsze71 BJ 1874. február 1.5. old. 12 BJ 1872. szeptember 29, 5. old.