Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

aláírásában; de míg az emberről magától sosem tagadja meg a rokonszenvet, Agai és köre hajlamos ingadozásként, kétkulacsoskodásként felfogni Jókai manővereit (ld. például a Jókai úr vezérczikkciből című paródiát, mely hatféle, egymásnak teljességgel ellentmondó álláspontot képvisel ), vagy a kellő határozottság hiányából fakadó komolytalanságként: „Jókai Mór kijelenti, hogy Tisza Kálmán nézeteivel nem ért egyet. Siet továbbá kijelenteni azt is, hogy Ghyczy Kálmán nézeteivel sem ért egyet. Kerestetik egy ember, aki Jókai nézeteiből csak egyet is megért. A helyzet ennél nyilván árnyaltabb. Éppúgy, ahogy napilapja, A Hon szemléletében meghaladta korát a párrpolitikai kötöttségek hanyagolásával a korszerű, általánosan felfogott érdekszemlélet rovására, úgy Jókai is az adott helyzetben felismerhetett tényleges szükségszerűségeket, azok irányzaros eszmébe ágyazása azonban fáraszrotta, s emiart rásüthető az állhatatosság hiánya, mind a politikai szövetségesek, mind az ellenfelek részéről. Valószínűleg azonban a kirarrás sem avarra volna jó politikussá kora szemében: a politikai pozíciótól független értékszemléletet a kor kiélezett viszonyai között egyetlen politikus sem kockáztathatta meg a komoly kritika veszélyei nélkül. S ezt valószínűleg Jókai tudatosan sem kísérelre meg, bár időnként kihullik megnyilatkozásaiból a politikai skatulyák tudatos elutasítása: „Végül sajnálatomat kell kifejeznem a felett, hogy a/fe//' Napló vezérczikkírója a hazafiságot is megtagadja tőlem. Ez az ut nem jó helyre vezet. A politikai proseriptionalis 36 BJ 1868. január 26.40. old. 37 BJ 1870. november 20. 498. old. tabellák készítését nem ajánlom, legkevésbé a Pesti Naplónak, és ha ő kezd el ilyen proseriptionalis tabellákat készíteni - én azzal fogom hazafiságomat megvédelmezni, hogy senki nevét nem fogom azokra 39 írni" - írja A Honban 1868. január 4-én. Mégis, álralános jó szándéka - még ha esetleg jóindulattal szemlélt naivitásban csapódott is le - nem maradr észrevétlenül ellenfelei táborában sem, s a Kávéforrás-kör kellő emberismerettel kezelte a Jókai lépéseiben felismerni vélt morivációt. A politikus és közíró mögörti karakrer valós megítéléséről árulkodik az alábbi népköri „szemelvény", melyben Jókai közszereplői bemutatását közkedvelr figurája, Tallérossy Zebulon szájába adják: „Fővárosi praelectiók Tallérossy Zebulon Jókai Mórról Tekintedezs halgatosag! Furcsa dolognak fogja tekintenyi tekintedezs hallgató auditorium, ha az objectum tartja praelectiot subjectumrul. De míg miien subjectumrul! Árul a Jókai Móriczrul, a ki iteneg tartja becses personamat markába. Az in barátom a Móricz sokalta különb légin mint a kinek látszatja magát. Sokan abul itilnek meg neki, a kit a maga saját neve alata irja komolan; holot ű, mikor mar 40 ivezs korában szüksigit irezte anak, igazat ís mondanyi nem is »Igazmondot« választotta, a kinek a czicza sem hiszi, hanem engemet választotta maszkának; is így az in kipemben mind a mi okosat tudja, bolondul mondja el; a maga saját ides neviben penig okosan beszíli el áztat, a mi bolondot csag ki tudja tanalnyi. 33 BJ Apró Hírek 1873. november 16. 2. old. 39 Jókai Mór kiemelése.