Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
„AMIT ÍROK, AZT MIND ÉRZEM" - VIRÁGH ANDRÁS: Buda mint csomópont és fordulópont
a könyvtár pedig - mint a magyar bölcsesség meraforája - eleinre praktikus okokból a pincébe kerülr, ám ezután még a külhoni kutatók sem merték meglátogatni. A csomópontok sajátos jegyeihez tarrozik, hogy „pusztán" az újraírás tényén fúl, illetve ebből következően az írás akrusát olyan allegorikus-szimbolikus játékba hozzák, amiben a szöveg egésze részr vesz, kialakítva ezzel a történelem interprerációjának egy sajáros formuláját. A narratív csomópontok jellemzői kölcsönösen erősítik és kiegészítik egymást, irányításuk alatt tarrják a szöveget, és a benne foglalt eseményeket, a városr mint kontextust pedig - ahogyan erre korábban már utaltam — egyenrangúvá teszik a tulajdonképpeni történettel. Amikora regényben Ihanzádé elhatározza, hog)- felfedi Petneházy előtt Telli valódi személyiségét, egy szökőkútnál beszél meg vele találkozót. A csiga-szökőkút olyan narratív csomópont, amely metaforikus telítettségében több szempontból is elágazásként funkcionál. A narráror a következőképpen ír róla: „Egy nagy, márványból faragott tengeri csigahéj alakja volt az, mely a medencét képezé; a csiga minden rovátkájába egy-egy tartomány címere volt domborul kivésve, mik Magyarországnak hódolnak, közörrük voir még Ausrriáé is, ami azt bizonyítá, hogy e szökőkutat Mátyás király Bécs bevétele után emelteté. Hajdan gazdagon csorgorr e nevezetes csigateknő rovátkáin alá a víz, mit a budai hegyekből vezettek idáig égetett cserépcsövek; most már megromlott a vízvezető, s a gyér nedv cseppenkint hull alá a címerekről, mik nem tartoznak Magyarországhoz többé, mintha 17 Uo. 34-35. old. siratná a gyönyörűséges múlrat s a szomorú jelenr." 17 A csiga egyúrtal a volt Magyar Királyságot (is) jelképezi, hiszen a címerek úgy helyezkednek el rajra, ahogyan a címerek jelképezre tartományok helyet kaptak a királyság rerülerén. A megváltozott idők lenyomatát adják a „könnyező címerek", de Auszrriának, és ezáltal Bécsnek a szökőkút jelképrendszerébe való beilleszrésével a város dísze metaforikus voltát a jövőbe vetíti: már a regény jelen idejében ismerr tény, hog)' a felszabadírók Bécsen ár közelednek Buda felé, így - a már megjósolr, és sejthető - budai hatalomátvétel a Mátyás korabeli hódításokat és a törrénelem lineáris eseménysorát fordírják visszájára. A szökőkútnál találkozik Petneházy a jóssal, így szimbolikusan Buda visszavétele (Petneházy későbbi menekülésével) a Bécs meghódításának emléket állító jelképtől eredeztethető térben és időben egyaránt. A szöveg által a játék eme fázisára adorr reflexió, hog)'Abdi pasa az osrromkor a Bécsi kapunál esik el, amikor a kapun átrohanó, szimbolikusan és ténylegesen is Bécsből érkező katonák elsodorják. Az, hog)' Bécs szövegbeli szimbolikájáról eltekintve - milyen vészjósló jelkép a török befogadó közeg számára, jól példázza az imám egyik megnyilatkozása, miszerint „Bécs felszabadulása óta nekünk nincs maradásunk Magyarországon többé. A háromkezű birodalom most nem három karral rámád, hanem 18 három karral védi magát." Az eredeti helyzet kialakulásának törökökre nézve mind terhesebb gondolára még nem jelenti azr, hog)- ők maguk ezzel megpróbálnák menteni a menthetőt, és új18 Uo. 20. old.
