Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

„AMIT ÍROK, AZT MIND ÉRZEM" - EISEMANN GYÖRGY: Az írás anarchizmusa

Az írás anarchizmusa Egy Jókai-regény újraolvasása EISEMANN GYÖRGY D

crrida Grammatológiá]a a következő szavakkal jellemzi Saussure felfogását az írásról: Saussure szemében „az írás a perverzitás és a kicsapongás öltözéke, a romlás jelmeze, álruhája, maszkabáli álarc, amit egzorcizálni kell".

1 Valóban, az Anagrammák szerinr a berű zsarnoksága nem más, mint a test bűnös uralma a lélek fölött; reciprok hatása a beszédre parologikus eser. A bálványimádás bűne lenne ez, erőszakos bitorlás, mellyel az írás sajár eredetének, a beszédnek a helyébe lépne. A Grammatológiá leglényegesebb eleme azonban nem pusztán egy mindezzel szakító, logocentrizmust bíráló írás-fordular végrehajtása, melynek egyébként sem sikerük paradigmaválró jelenrőségre szerr rennie. Ennél fontosabb a figyelmeztetés: a mondott felfordulás mégsem pusztán „esetleges aberráció", hanem a nyelv tulajdonsága, bennefoglalt lehetősége, ezérr a vonarkozó kérdésr ennek figyelembe vérelével érdemes fekenni.

2 Nem mellékes továbbá, hog)" az írásműveletre hivatkozó dekonstruktív szándék hatalomellenességével próbál kitűnni, például a hermeneutikát illető kritikája sem mellőzi a „Guter Wille zur Macht" vádját. S bár nem ringarózik az emberalkotta szerkezetek lehetséges központtalanságának anarchisra illúziójában, kétségtelenül megérinti annak idealizmusa, minr a megértésesemény ragadásával is kifejtett állandó elkülönböződés eszméje. Ezúttal viszont nem az anarchizmus „ideálisnak" nevezert vonulatáról, hanem rerrorista vákozarának olyan tematizálásá1 Derrida, Jacques: Grammatológiá. SzombathelyPárizs, 1991. 63. old. Ford.: Molnár Miklós. 2 Uo. 69. old.