Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
VÁLASZOK - MIKLÓSSY ENDRE: Budapest útja és a demokratikus piacgazdaság
A terv kiindulása az volt, hogy újra kell gondolni a célokat, terveket, forrásokat, intézményeket és fejlesztési mechanizmusokat. Számos új működési formát kell tisztázni az önkormányzati legitimációs kérdésektől a szükséges törvényi feltételeken át a fejlesztések nem-költségvetési eredetű forrásainak a feltárásáig. A fejlesztés elvi célja az értékteremtés, értékhelyreállítás, mégpedig: • a vagyon értéke a gazdátlan állami tulajdonnal szemben; • a természeti környezet értéke a pusztítással és szennyezéssel szemben; • az épületek esztétikai értéke az igénytelenség nihilizmusával szemben; • a városi funkciók és tevékenységek értéke a nemtörődömség zűrzavarával szemben. A vagyongazdálkodás azt jelentené, hogy az az óriási ingatlanvagyon, amivel a főváros önkormányzatai rendelkeznek, egyúttal a fejlesztés legfontosabb forrása is, a vagyongyarapítás a felértékelődéssel egyúttal a bevételeket is növeli. Miután a törvény úgy rendelkezett, hogy - fő szabályként - az épületvagyon a kerületeké, viszont a működtető infrastruktúra a fővárosé, jó lehetőség kínálkozott az együttműködésre, mivel a kettő csak együttesen alkalmas értékteremtésre, tehát összehangoltan kell fejleszteni őket. A környezetépítés alapja a környezetvédő orientációjú városfejlesztés, a természeti és az épített környezerct egyaránt beleértve. Kétféle típusú fő probléma látszott itt, a belső városrészeknek a túlzsúfoltságból eredő leromlása, és a peremzóna elhanyagoltsága az alulhasználat miatt. A megoldás kézenfekvőnek látszott: a városszerkezet olyan átalakítása, amely megjavítja a peremzónák, főképpen pedig az elhanyagolt iparterületek megközelíthetőségét, és egyúttal eltereli a forgalom nagy részét a belső városrészekből. Ez egyben igen kedvező a vagyongazdálkodásra nézve is, mivel ezeknek az ipari telkeknek a potenciális értéke közlekedésfejlesztéssel a sokszorosára növelhető. (Készült akkoriban egy tanulmány, amely kimutatta, hogy ebből az értéknövekményből egy új Duna-hidat lehetne építeni, mert az a sokszorosára növelné az építési telkek értékét.) A Fővárosi Közgyűlés illetékes városfejlesztési bizottságának igen tetszett a javaslat, meg is szavazta, hogy ezt a koncepciót kell választani, de politikai intrikák miatt cz mégis meghiúsult. Mások kapták meg a megbízást, kezdeni sem tudtak vele semmit, és így csak 2000 után készült el a főváros fejlesztési koncepciója, vagyis tíz év anarchia következett, ami nem kis részben felelős a kialakult állapotokét. Amikor még volt némi szakmai befolyásunk a törvényalkotásra, sikerült belevenni az önkormányzati vagyonról szóló 199 F évi XXXIII. törvénybe,
