Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)
TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok
dákra hajtanak és a járókelőket a falhoz szomjak. Ezt ajánljuk a kapitányság figyelmébe, mert a kocsiknak, de a targoncásoknak sem kellene megengedni a járdák elfoglalását" - írta 1863-ban a Hölgyfutár. A szűk utcákban egy kiadós eső tovább nehezítette a közlekedést. A háziurakat 1868-ban kötelezte egy tanácsi rendelet, hogy ereszcsatornával lássák el házukat. Azelőtt jobbára akadálytalanul csorgott a háztetőkről lefolyó víz a gyalogosok nyakába. A rendelet néhány nappal azután született, hogy a Fővárosi Lapokban, valószínűleg sokak véleményét megszólaltatva, ezt olvashatta a pesti polgár: „Valóban nincs a világon főváros, hol oly habarék lenne, mint most a mi utcáinkon s nincs nagyváros, hol az. eresz, úgy csepegnék a járókelők nyakába, mint irren." 6j Az 187()-es években épült házakban a háztetőről lefolyó esővizet sok helyen már az árnyékszékcső kiöblítésére haszn á 11 á k. 66 Állandó forgalmi akadályt képeztek a teherhordó kocsik, az építési állványok, az üzletek elé kirakott áru és néhány utcán végzett tevékenység, mint például a tűzifa hasogatása. „Jóllehet gőzfűrészgyárak működnek Pesten - írta egyik tárcájában Forgó János -, még sem léphetünk tízet, hogy ama derék napszámosokba ne ütközzünk, kik mesés gyorsasággal aprítják föl a fát; s míg nyáron az öntözők tették próbára másfél éves tornászatunkat, most a pinceablakon berepülő fanyalábokon szökünk át kecske ügyességével s egy balerina kecsével." Egy öt évvel későbbi cikkben: „Egy laptársunk felszólal ama visszaélések ellen, hogy a járdákat, főleg boltok és pincék előtt málha, fa stb. lerakás által gyakran egész félnapra lezárják. Valóban ideje volna már a hatóságnak e tekintetben intézkedni." Az utcán végzett tevékenységek sorát lehetne tovább színezni a különböző utcai alakok leírásával. Az utcasarkokon gyümölcsárusok kínálták portékájukat, gcsztenyesütők, virágárusok álldogáltak, üvegesek, Duna-vizesek jöttek-mentek. Az utcai élet e szeletének részletes ismertetése azonban messze vinne témánktól. Két új figura azonban a nagyvárosiasodé élet és a növekvő forgalom eredményként jelent meg a pesti utcán: a hordár és a csizmatisztító. 09 Az előbbi a gyors információcsere eszköze, a városi kommunikáció egyik letéteményese, az utóbbi megszületése pedig a külső megjelenésnek a szaporodó és szépülő közösségi helyek és hivatalok terjedésével növekvő fontosságára utal. A sűrűsödő személy- és teherforgalom a szűk utcákban dugókat hozott létre. A Belváros legzsúfoltabb pontja a Ferenciek tere, Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utca, Koronaherceg (ma: Petőfi Sándor) utca találkozási pontja volt. A teherszállítás Pest legnépszerűbb utcáját, az elegáns világ 64 Hölgyfutár, 1863. január 10, 38. old. es Fővárosi Lapok, 1868, 3. old. 66 Kelen József: Budapest lakházai. Magyarország és a Nagyvilág, 1876, 436. old. óz Vasárnapi Újság, 1865, 519. old. 68 Fővárosi Lapok, 1865, 27. old. 69 Az első hordár 1862-ben jelent meg egy szliácsi fürdőtulajdonos jóvoltából, „csizmatisztító intézetet" pedig Széchenyi Ödön gróf alakított a fővárosban 1862-ben. Vasárnapi Újság, 1862, 443. old., Vasárnapi Újság, 1862,107. old.
