Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

városban. Az országház ideiglenes. A kiegyezést követően napi rendszerességgel szállnak fel hírek arról, melyik minisztériumnak hol bérelnek otthont s hová költözik a miniszterelnök, a posta, a városháza. A modern médium, a fotográfia az 1860-as, 70-es években számos panoráma felvételen és látképen ábrázolta a kettős fővárost szélesen terpeszkedő házhalmazként. A Buda-Pesttel kapcsolatban rendszeresen olvasható kifejezések a városi „tömkeleg", útvesztő, „háztenger." A lakók számára napi elméin volt a város horizontális kiterjedésének, növekedésénekés ezzel kapcsolatban a centrum felé tartó közlekedés sűrűsödésének, a szűk és kanyargós utcák szorításának érzékelése s az ehhez kapcsolódó por és levegőtlenség. Az extenzív terjeszkedés, a város határainak további kiterjesztése helyett inkább vertikális kiterjedése foglalkoztatta a kortársakat, adott okot állandó elégedetlenségre. A Budapest jövőjéről szóló, 1868-ban megjelent cikksorozatában ezt a véleményt fejezi ki Podmaniczky Frigyes is: „nem látjuk még eljöttnek annak idejét, hogy a jelenlegi Budapest keretén túl keressünk terjeszkedést s újításokat fővárosunk számára, mert, területe, akár fekvését vegyük fontolóra, akár közel remélhető felvirágzását, untig elég nagy."

8 Hasonló véleményt fogalmazott meg a Közmunkatanács is az angyalföldi Hampel-telkek beépítése ügyében: „Meglehet, hogy később a város ter-jeszkedésének esetében e telkek új városrészek emelkedésére fognak szolgálni, ez idő azonban a jelentől, midőn Pestnek beltelkein is annyi számos üres és beépítetlen telek létezik, még távol van." A kortársak többsége a várost zárt egységként fogta föl s a növekedés irányát a meglévő területek intenzívebb kihasználásában, a népsűrűség emelkedésében látták. A Képzőművészeti Társulat felolvasásai csekély látogatottságának okát is abban keresték, hogy az Akadémia épülete, melyben a tárlatokat rendezték, messze volt a várostól.

10 Hasonló érv hangzott el a városi főmérnök, Szumrák Pál tervével kapcsolatban, hogy az új Nemzeti Színházat a Huszár- és a Vigyázó-ház helyén építsék fel: „e hely ismét kiesik a város központjából. Jobb lenne a Nemzeti Színháznak ott, ahol most a szerviták ronda telepe áll." Az egyenetlen házmagasságok és a földszintes, vagy egy- és kétemeletes házak nagy száma - a belső kerületeket kivéve — általában nemtetszést váltott ki. Az alacsony klasszicista vagy barokk házakat ekkor már nem találta megfelelőnek, nagyvároshoz méltónak a pesti polgárok jelentős része. Egy 1868-ban napvilágot látott Szei Az ideiglenes képviselőházat, a mai Olasz Kültúrintézetet 1865 augusztusában kezdték építeni Ybl Miklós tervei szerint. Az épület az év decemberére, az országgyűlés megnyitására el ís készült, bár az első ülést csak 1866 áprilisában tartották benne. Rendszeres munka 1867-től 1902-ig, az új Parlament elkészültéig folyt falai között. 8 Hazánk, 1868, 30. szám, 1. old.; Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. Válogatás a naplótöredékekből. 1824-1887. Budapest, Helikon Kiadó, 403. old. 9 BFL II. 1 .a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jegyzőkönyvei (továbbiakban FKT tanácsi jk.) 1870. 10 Fővárosi Lapok, 1868,1 1 1. old. n A mai Károly körútnak a Rákóczi úttól a Dohány utca torkolatáig terjedő szakasza. i2 Fővárosi Lapok, 1868, 847. old.