Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

TANULMÁNY - TOMSICS EMŐKE: Valóság, tervek, ábrándok

vény vélemény című tervezet; magát csak nevének néhány betűjével (Sz...nyi J.) jelölő szerzője hibájául rója fel Pestnek a „tökéletlen beépítést": „mihelyt valaki Pest belsejében - Budát nem is akarom említeni megfordult, a város csekély részei kivételével egyszerű kő- vagy házhalmaznak bélyegeztetik. -Van, az igaz, József, Erzsébet és Lánchíd terünk, de egyik sincs kellően kiépítve, valamint egyetlen utcánk sem. Tökéletes kiépítés alatt felfogásom szerint az értendő, hol egy ház sem akad már, melynek egy vagy két emelettel fölebbemelését az arány és összhangzás szükségessé tenné. A József tér is csak akkor lesz tökéletesen kiépítve, ha csupa háromemeletes ház fogja környezni, mert egy a nagyvárosok stíljét, szimmetriáját és nagyszerűségét megszokott szemre kielégítetlen és kicsinyszerű hatást gyakorol..." A Duna-parttal kapcsolatban pedig úgy véli, hogy annak egész hosszában „négyemeletesnél kisebb házakar, építeni vétek." ' A vizuális rend létrehozására vonatkozó igény rendszeresen visszatérő eleme a kritikáknak. A Fővárosi Lapok cikkírója az Andrássy által felvázolt, nagyigényű városépítési tervről szólva megjegyzi, hogy az abban foglaltakra ugyan szükség van, de éppoly szükség lenne Pest éktelen helyeit kiépíteni. „Bécsnek nincsenek oly hosszú útjai, mint a Váci, Kerepesi, Üllői, de kunyhó kunyhót ér rajtuk. A múzeummal szemben oly házikók éktelenkednek, hogy a hortobágyi csapszék is különb náluk."

1 A belvárosi utcák képét egészen a 19. század végéig a 13 Sz... nyi János: Szerény vélemény Buda-Pest épü lése, jövője és szépítése felett. Pest, 1868, 5. old. it Fővárosi Lapok, 1870, 51. old. földszintestől négyemeletesig terjedő házak váltakozása határozta meg, melyek sok esetben nem is álltak az utca vonalával egy síkban. A karikatúrarajzolók visszatérő kedves témája az egymás mellett sorakozó, különböző magasságú házak sora. Borostyáni Nándor „egy kővé vált fűrészhez" hasonlította a Molnár utcát, „melynek éktelen fogait az utca közepére kidűlő házak képezik."

15 Gazdasági megfontolások és esztétikai igény egyaránt az emeletek és a beépítettség növekedésének irányában hatottak. Az alacsony házak mielőbbi felszámolásában a belső területeken teljes volt az egyetértés a közvélemény és a városigazgatás között. Azonban a felépítendő új épületek magassága, a megengedhető emeletek számának végleges rögzítése már több bonyodalommal járt. A Hild-féle, soha hatályon kívül nem helyezett szépítési terv és a Pest városépítési és szépítési bizottsága által 1867-ben kidolgozott rendszabály-javaslat három emeletben állapította meg a Pesten épülő házak legnagyobb magasságát, és a közvélemény is a háromemeletes házak tömegét találta megfelelőnek a nagyvárosiasság esztétikai követelményéhez. A Felső Duna-sor egyik palotájának építése kapcsán 1862-ben ezt olvashatjuk a Vasárnapi Újságban: „A Dunagőzhajózási Társaság feldunasori házát nagy szorgalommal építik, mégpedig négyemeletesre, mi ellen szépészeti szempontból már több hang emelkedett. A Pester Lloyd egyenesen fölszólítja a város szépészeti bizottmányát, hogy ezt akadályozza."

16 is Borostyáni Nándor: A Molnár utca. Vasárnapi Újság, 1875, 218. old. i6 Vasárnapi Újság, 1862, 226. old.