Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - VARGHA MIHÁLY: Gyarapodók árnyékában

általánosnak mondható használata inkább rontott, mint javított az architektúra minőségén (is). „...az újkapitalizmusban a globális tőke behatolásának és/vagy egyenesen dominánssá válásának következtében a nemzetgazdaságok belsőleg szegregálódnak - sőt, sok esetben fel is bomlanak-, ami egyfelől társadalmi szegregációhoz, másfelől ezzel összefüggésben a nemzetgazdaságokhoz kötődő politikai pártok jelentős gyengüléséhez és így versenyük kiüresedéséhez vezet. Innentől kezdve a folyamat önmagát erősíti: a globális és helyi gazdasági elitek uralma alá kerülő politikai pártok kormányra (kormányokra) kerülvén nem képesek feltartóztatni a globális tőkének - az egész » társadalomra « nézve is veszélyes - agresszív és öngyilkos előrenyomulását. Ennek lényege, hogy a szovjet birodalom felbomlása után ellensúly nélkül maradó globális tőke a féktelenné váló profithajszában elkezdi felzabálni önnön létfeltételeit: a humán tőkét és az ökológiai erőforrásokat." (Szálai Erzsébet: Morális krízis vagy rendszerválság? Élet és Irodalom, 2006/43. szám) Itt tartunk 2006-ban, nem is csak Budapesten. Egy friss hír Kecskemétről: a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte azt a megyei földhivatali határozatot, mely a kecskeméti Malom Központ telekhatár-rendezését mondja ki. „A jogerős ítélet arra a területcserére nyúlik vissza, amelyik a kecskeméti önkormányzat és a Malom Központ beruházói között jött létre 2004-ben. Az üzletközpont telekhatár-rendezése során az önkormányzat a bevásárlóközpont befektetőinek rendelkezésére bocsátott egy 101 négyzetméteres közterületet. Ugyanis a volt HBII söröző felé eső részen ennyivel kisebb volt a telek annál, mint amekkorára az épületet tervezték, ráadásul szabálytalan alakú. Cserébe a beruházók ugyanennyi területet bocsátottak a város rendelkezésére a telek más részein. A területcserét a közgyűlés egyhangúlag megszavazta. A döntés ellen azonban törvényességi észrevétellel élt a megyei közigazgatási hivatal, mivel az érintett terület az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonához tartozott, s mint ilyen, elidegeníthetetlen lett volna. Az ügy sok jogi fórumot megjárt, míg végül a Legfelsőbb Bíróság meghozta ítéletét, mellyel szemben immár nincs fellebbezésre lehetőség." {Petőfi Népe, 2006. december 9.) Botorság lenne azt állítani, hogy Kecskemét, meg az egész ország, azon belül Budapest és térsége nem fejlődött volna az utóbbi közel húsz évben. Csakhogy ez a fejlődés rendkívül differenciált - akár a társadalmat, akár azt a fizikai környezetet nézzük, mely erősen meghatározza az életkörülményeket a társadalom számára. Rengeteg megvalósult dolog sorolható be persze a „fejlődés" fogalomkörébe-a kecskeméti Malmot, e koncentrációs betonkolosszust és bulvárcentert én semmiképpen nem számítom oda -, ám