Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - TOSICS IVÁN: Budapest: lemarad vagy lekörözi?

úti-közúti hidat kialakítani, hogy csak ekkor kaphatott volna a projekt EU-t támogatás r. Mindezeken felül természetesen Budapesten is érvényesülnek azok az általános problémák, amelyek országosan gúzsba kötik az innovativ' gondolkodást, az újat akarást. Ahogyan a Budapest Kör „romkocsmákkal és városrehabilitációval'' foglalkozó tematikus estjén megfogalmazták: az ilyen és ehhez hasonló innovatív' dolgokhoz vakmerőség kell, és egyiket sem lehet az adott körülmények között teljesen tisztességesen, szabályosan csinálni. Túl bonyolultak és egyáltalán nem átláthatnak a szabályok, ezerféle engedély kell, a hivatalokat pedig semmi sem ösztönzi a gyors döntéshozatalra. Mivé lehetne Budapest az elkövetkező évtizedben és mit kell ehhez csinálni? Milyen lehetne a jövő, ha minden jól alakul? Budapestnek Európán belüli kedvező fekvése, a természeti környezet és a lakosság adottságai alapján több „kiugrási lehetősége" is van. Ezek között szokták említeni a „logisztikát" és a „találkozási pontot" (Budapest mint a Nyugat és a Kelet közötti áruközvetítő, illetve kapcsolatteremtő hely), a „fürdővárost", illetve a „tudásközpontot". Budapest Városfejlesztési Koncepciója, illetve az erre épülő Podmaniczky program tartalmazza ezeket a lehetőségeket, azonban egyiket sem emeli ki a többi rovására. A koncepció filozófiája szerint Budapest túl nagy és túl sokszínű város ahhoz, hogy egyetlen elképzelésre alapozza jövőjét. Egy „zászlósprojekt" beindítása helyett a gazdasági, környezeti és szociális szempontok egyensúlyának megtartását javasolja. Határozottan kiáll ugyanakkor amellett, hogy a városnak maximális mértékben együtt kell működnie a kerületekkel, a városkörnyékkel, a gazdaság szereplőivel, a civil szervezetekkel. A város jövője jelentős mértékben azon múlik, képes lesz-e a kulcsfontosságú fejlesztéseket (pl. metró, belváros, technopolisz, északi összekötés, a közösségi közlekedés hálózatba szervezése) a városhatárokon is túlnyúlóan megszervezni és beindítani. Budapestet minimálisan a mai agglomeráció keretei között kell értelmezni, csak így lehet a fejlesztési feladatait optimálisan megoldani, és csak így számít európai méretekben is jelentős városnak. Kellő összefogás és az EU-tól kapható támogatási lehetősé-