Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)

KÖVÉR GYÖRGY: Rothschild - Sina - Wodianer

született, először Nisből (1782), majd másodszor Bécsből házasodott. 1798-ban alapított önálló cége főként levantei árukkal kereskedett, de hamarosan bekapcsolódott a banküzletbe is. 1818-ban kapott hodosi és kisdiái javaira magyar nemességet, 1822-ben hunyt cl. Fia, Georg Sina (Nis, 1783 - Bécs, 1856) 1809-ben a magyarországi görög Derra Katalint vette nőül, az üzletben féltestvérével, Johann Sinával (Bécs, 1804-1869) társult. 1811-ben kapta meg az osztrák állampolgárságot, 1832-ben pedig osztrák bárói címet nyert. Élete végén az Osztrák Nemzeti Bank kormányzóhelyettese lett. Az első házasságából származó fiú, Simon jr. (Becs, 1810-1876) ismét csak magyarországi görög nőt vett feleségül (1835), s még ugyanebben az évben belépett az atyai cégbe is. Az apa halála (1856) után azonban a bécsi ház („S. G. Sina") vezetését az abban addig is tevékenykedő nagybácsira hagyta, ő maga elsősotban a nagyrészt Magyarországon fekvő birtokai irányításával törődött. Férfi utódja nem maradván, végakarata szerint halála után özvegye a céget felszámolta. Míg a Sina család útja Bécsből kanyarodott Magyarország felé, addig a Wodianerck, Csehországból indulva, elég cikkcakkos útvonalon, Magyarországon (a Bácskán) át kerültek Bécsbe. Wodianer Sámuel már Szegeden született, 1828-ban sikerrel folyamodott letelepedési engedélyért Pest város tanácsához, majd 1834-től működtette ott nagykereskedő cégét. Idősebbik fia, Mór (Szeged, 1810 - Baden, 1885) 1825 és 1829 között az atyai cégben (melybe aztán 1830-tól társult) tanulta ki a szakmát. 1833 és 1840 között a „Wodianer et Sohn" pesti nagykereskedés egyik tagja volt, majd 1840-től „Moritz Wodianer" cégnéven Bécsben kért nagykereskedési engedélyt, de tagja maradt az atyai cégnek is. A fiatalabb fivér, Albert (Szeged, 1818 - Budapest, 1898) képzésének már fontos része volt az angliai gyakornokoskodás. 1838-ban kapott Pesten cégvezetői jogot és 1846-tól lépett be társként az atyai cégbe. Akárcsak a Sina-ház, a negyvenes években a Wodianerek bécsi és pesti házai is elsősorban a gyapjú- és a dohányüzletre szakosodtak, miközben bank- és váltóüzletet is folytattak. Az apa, Sámuel, kapriorai előnévvel, fiaival együtt 1844-ben kapott magyar nemességet. Mór később, 1863-ban osztrák, 1874-ben magyar, Albert pedig 1886-ban magyar bárói rangot nyert. Mór 1860-ban lett az Osztrák Nemzeti Bank igazgatósági tagja, majd 1863-ban alkormányzója. A pesti utódcég („Albert 3 Λάιος, Γεώργιος: Σιμών Σίνας . Athén, 1972: Lanier, Amelie: Die Geschichte des Bankund Handelshauses Sina. Frankfurt am Main, 1998; Kerényi B. Eszter: Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Gödöllő, 2003.