Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
KERÉNYI B. ESZTER: A magyar kultúra görög mecénása
Sina Simonné is ezen uradalmakban alapítványt magántanodára, ahol 12 katolikus és 12 helvét hitvallású fiatal lányt oktatott a tanórák utáni időben egy tanítónő különféle, a szegény sorsú lányoknak szükséges női munkákra. (Ez utóbbi alapítvány egészen 1925-ig működött, amikor is az akkor már koronauradalom nehéz helyzetére, valamint arra hivatkozva szüntették be, hogy amúgy is kötelező óra lett az iskolai kézimunka.) Mindkét esetben az volt az alapítványt tevők óhaja, hogy a tanulók év végi vizsgáztatásánál jelen lehessenek. Sajnos a későbbiekben ez nem így alakult, 1857 után a család nem jött többet Gödöllőre. Báró Sina Simon segélyekkel és megrendelésekkel támogatta kora legtehetségesebb művészeit. Magyarországon adományt adott Marastoni Jakab festőiskolájának, 24 gyorssegélyt juttatott Izsó Miklós szobrászművésznek, 5 megrendelésekkel látta el Palinay György festőművészt. Magyar festők műveiből egy képcsarnok felállítását tervezte a gödöllői kastélyban, melynek a hazai festők támogatásán kívül a kastély méltó díszítése is célja volt. Kétségkívül azonban Barabás Miklós a legismertebb azon magyar művészek közül, akiktől a báró alkotásokat rendelt. Λ művész (aki egyébként egyidős volt Sinával) saját maga számára vezetett jegyzékéből tudjuk, hogy több grafikát és festményt is készített a báró megrendelésére. Λ legnagyobb szabású ezek közül minden bizonnyal „A Lánchíd alapkőletétele" című festménye. A képet a báró rendelte a művésztől, hogy emléket állítson édesapjának, báró Sina Györgynek, a Lánchíd legjelentősebb befektetőjének. Bár vázlatokat már 1840 óta készített Barabás, az olajfestmény csak 1864-ben készült el. A festményen az ábrázolt személyeket a művész egy magyarázó tusrajza segítségével lehet azonosítani. Sina György Ürményi Ferenc, József nádor és Széchenyi István körében látható a képen. Az elkészült festményt Sina a Nemzeti Múzeum Képtárának ajándékozta, amely ezekben az években alapozta meg gyűjteményét. A képnek ismert egy kisebb olaj, illetve akvarell • 26 változata is. A festőművész 1857-ben a báró meghívására Gödöllőre érkezett. „Barabás már legközelebb készen lesz azon hat képpel, melyeket B. Sina Simon 23 Gödöllői Városi Múzeum, TD 2005, 43. 2. u Hölgyfutár, 1856, december 19, 1097. old. 25 Tóth, Lm. 22. old. 26 Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele, 1859. Olaj, vászon, 72,5 χ 110 cm. Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár, Itsz.: 17763; Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele, 1842. Akvarell, papír, 262 χ 338 mm. Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár, Itsz.: 578.
