Görögök Budapesten - Budapesti Negyed 54. (2006. tél)
KERÉNYI B. ESZTER: A magyar kultúra görög mecénása
részérc Gödöllőn készít. Ε kétségkívül becses képek egyik legközelebbi • 5)27 havi műkiállításunkban is láthatók lesznek." Az egyik készülő képről a korabeli újságok is írtak, így például a Hölgyfutár című lap 1857 októberé28 ben. A képet, melynek címe „Gödöllő és az ötfogatú équipage," az újság szerint a báró a velencei palotájába szánta, de valami oknál fogva Ercsibe került, ahonnan a második világháború végén külföldre szállították. A képen a kastély előterében egy ötösfogat látható, a bakon a kocsis és az inas, míg hátul báró Sina Simon ül Anastasia nevű lányával. Anastasia a legidősebb, felnőtt kort megélt lánya volt a bárónak, 1838-ban született és 1860. január 11-én ment feleségül gróf Wimpffen Viktorhoz. A kép alapján készült a Két garasos újság 1859. február 13-i számába egy litográfia. Barabás egy ceruzarajza a báróról 1857-ben készült, valamint ismert egy „Gödöllő környéke" című ceruzarajza, amely 1855-ös datálású. 30 A többi képet, amelyet a báró rendelésére festett, így például egészalakos olajképét valamint Anastasia lányáról készült képet, sajnos nem ismerjük. A gödöllői kastély egyébként fontos szerepet játszott a báró elképzeléseiben: szeretett volna itt egy családi rezidenciát kialakítani. Gödöllő szerepére világít rá az a tény is, hogy amikor 1857-ben Ferenc József Magyarországra látogatott, a báró, mint magyar főúr, a gödöllői kastélyában akarta őt fogadni. Erre a látogatásra készülve nem csak a kastély berende31 zését újíttatta fel, hanem a kastély parkjában található ún. királypavilont is. Ezt a kicsi, hatszögletű épületet még I. gróf Grassalkovich Antal építtette a Mária Terézia látogatását (1751) követő két évtizedben. A pavilonban a magyar királyok arcképeit helyezték el a honfoglalás kori vezérektől Mária Teréziáig. Az összesen 54 képmás elrendezése a következő volt: egy-egy ablak- vagy ajtónyílás két oldalán 4-4 kép volt, s az ablakok illetve ajtók felett mindenhol 1 nagyobb kép szerepelt. A képeket az osztrák csapatok tették tönkre 1849-ben, amikor a magyar szabadságharcban a szomszédos Isaszegnél vereséget szenvedtek. Valószínűleg dühükben pusztították el a magyar uralkodók arcképeit. Ezt a pavilont újíttatta fel a báró, kiegészítve az uralkodók képmásait a saját koráig. A tönkrement képek egy részét restauráltatta, más részét újra kellett festetni. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban összesen 14 képet 27 Hölgyfutár, 1857. július 27, 752. old. 28 Hölgyfutár, 1857. október 27,1071. old. 29 Barabás Miklós: Báró Sina Simon arcképe, 1857. Ceruza, papír, 341 χ 268 mm. Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 1937-3186. 30 Barabás Miklós: Gödöllő környéke, 1855. Ceruza, papír, 418 χ 290 mm. Magyar Nemzeti Galéria, Itsz.: 1903-44. 31 Odrobenyák János: Gödöllő hajdan és most. Budapest, 1875,152. old.
