Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

ANEKDOTÁK

szívességet, de nem fogadtam el. Az úr csodálkozott, mire kijelentettem, hogy hadi fogoly vagyok. Én nem nyújthatok segédkezet arra, hogy az osztrák előőrsek állását kikutassák. A királyné szemében gyémántcsepp ragyogott s meghatottan mondott búcsút a derék magyarnak, akit az naptól fogva naponkint felkeresett, míg csak gyógyultan el nem hagyta a kórházat.

106 A cigánylegény operációja A királyné egyizben a sebesültek között járva, hangos jajkiáltást hallott. Egy cigánylegénynek akarták a katonaorvosok karját levágni, a cigánybaka azonban nem engedte, hogy a műtétet végrehajtsák rajta és lármásan, jajgatva tiltakozott ez ellen. A kitályné megszólította a bakát: — No, ne féljen. Bízzék az otvos urak ügyességében. Meglássa jól sikerül majd, a jó Isten is megsegíti. A cigánylegény a királyné jóságos arcára nézett, aztán elcsendesült. - Isten neki - felelt - vágják le a karomat, de csak akkor, ha a felséges asszony itt ül az ágyam mellett, míg nyiszálnak. Es a királyné jó szive sugallatára hallgatva, a cigánylegény ágyához ült és megvárta, mig az orvosok elaltatták. Aztán kis időre távozott. Időközben az orvosok levágták a cigány karját, majd jelentették a királynénak, hogy a műtétet sikeresen végrehajtották. O felsége visszatért a cigány ágyához, midőn az magához tért, ujra ott látta a felséges asszonyt.

107 Az életmentő Szép példáját adta a királyné lélekjelenlétének, mikor 1882-ben Magyarod környékén vadászott. O Felsége kisebb kirándulást tett kocsin. Kíséretében két udvathölgy volt. Mikor a magyarodi országúton döczögött a kocsi, a királyné észrevette, hogy a Rákospataknak egy mély alámosása felé egy 106 Böngérfi János: A mi Királynénk. A magyar népnek és ifjúságnak. Bp., Nagel Ottó, 1899, 23-24. old. 107 Balogh Dénes: Erzsébet királyné élete és halála. (Magyar Népkönyvtár 16. sz.) Bp., Eisler, é.n. 26-27. old.