Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

ANEKDOTÁK

öreg asszony botorkál. Az öreg olyan közel volt már a veszedelemhez, hogy néhány másodpercz alatt menthetetlenül elpusztul, ha a királyné le nem ugrik kocsijáról és oda nem megy hozzá. O Felsége megragadta az öregasszony karjár és visszahúzta, mikor épen csak eg)' lépésre volt a sirtól. Az öreg vak volt s valahogyan elhagyta a vezetője. A királyné vag)' husz perczig beszélgetett vele, míg elő nem került kísérője, egy kis fiu. O Felsége keményen megdorgálta a hanyag gyereket s az öregaszonyt gazdagon megajándékozta. A vadásztársaság hiába kérdezte, hol maradt oly sokáig, a királyné egy szót sem mondott az egész jelenetről... A királyné pohara Nemcsak a gyalogsétákat kedvelte királynénk, hanem lovagolni is nagyon szeretett. Útjában Harasztin, egyik pestmegyei falun vezetett egyszer útja keresztül. Nem is haladhattak tovább, mert észrevették, hogy az égen fekete felhők tornyosulnak. Tanácsosnak vélték tehát a zivatar elmúlását bevárni. Körülnéztek és az egyik csinos házikó felé tartottak. Pethes uram, a falu jegyzője lakott abban. Leánykája, Boriska az ajtó előtt állott és kíváncsian várta az idegenek közeledtét. A királyné és kísérője a ház elé érvén, leszálltak lovaikról. Boriska tisztelettudóan köszönté őket és a királyné lovának nyakát megsimogatván, így szólt: - Beh gyönyörű állat, még a királyné is ráülhetne. Őfelsége nem fedezte fel a gyermek előtt kilétét, hanem mosolyogva a lakásba tartott. A lovakat eg)' az udvarban álló suhancra bízták. Boriska szolgálatkészen követte az idegen vendégeket. Azok helyet foglaltak és kérték a leánykát, hogy hozna számukra friss vizet. Egy-kettőre teljesité a parancsot. Tudta, hog)' távollevő szüleit kell a vendéglátásban helyettesítenie. Midőn visszatért, tekintete véletlenül a falon függő Erzsébet királyné képére szegződött. Az egyik méltóságos alakban felismerte a királynét. Megilletődésében térdre rogyott előtte. A királyné nyájasan felemelte Boriskát a földről és még huzamosabb ideig barátságosan beszélgetett a gyermekkel. A zivatar elmultával útra kelt a királyné és kísérője. 108 Eízsébet királyné életéből. Élet és jellemrajz-adatok. Összegyűjt.: Vághó Ignácz, Bp., Pesti, 1898. (Különlenyomat a Ludovika Akadémia Közlönyéből) 46. old.