Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

MEGEMLÉKEZÉSI SZERTARTÁSOK - ESTERHÁZY SÁNDOR beszéde a kassai Jogakadémián - Részletek (1902. november 19.)

ESTERHÁZY SÁNDOR beszéde a kassai kir. Jogakadémián 55 Részletek (1902. november 19.) I... ] Az 1848—49-iki szabadságharc leverése után minden emberi számítás a mellett szólott, hogy a magyar birodalom, több mint háromszáz éves haldoklás után örökre elenyészett. Az osztrák államférfiak országbontó föladata mintegy önként kínálkozott; megoldása úgy látszott semmi legkisebb akadályba sem ütközhetik. A terv, a melyet maguk a viszonyok jelöltek, az volt, hogy föl kell darabolni Magyarországot természetes alkotó elemeire. Önállósítani kell az egyes nemzetiségeket, a kik a magyart lelkük mélyéből gyűlölik és az imént lezajlott forradalomban is ellene hatczoltak. Ekként az otszág területéből magyarnak nem marad más, mint az Alföld, a hol a színmagyarság egy zömben lakik. Ezt a kis tartományt a hatalmas osztrák császárságnak nem lesz nehéz féken tattani. Hiszen a nemzet legjobbjait vagy kivégezték vagy száműzetésben bujdokoltak és az ifjúság virága hullott el a harcmezőn. Különben is az egész tetületet, állandó őrség gyanánt, halálos ellenségek, a nemzetiségek gyűrűzik körül. [...] Tudjuk, hogy a szabadságharc után, a kényuralom legsötétebb napjaiban is, mindig voltak etőslelkű hazafiak, a kik nem estek kétségbe az ország sorsán. Am ez csak a magyar szívnek egyik ősi sajátsága, a soha nem csüggedő remény volt. A keleti vér vakhite, álma lehetett a poraiból föltámadó Magyarország, de a józan, tiszta ész, csak a magyar birodalom örök letűntét hirdethette. Ekkor jelenik meg a történelem színpadán Erzsébet a legmagyarabb királyné, és pedig minden emberi számítás ellenére. Tudvalevő, hogy Miksa József bajor herceg családjában annyira nem gondolt soha senki arra, hogy Erzsébet hercegnőből valaha királyné legyen, hogy nem is nevelték annak. A legidősebb testvér, Ilona hercegnő volt császárnénak kiszemelve; az ő nevelése volt Miksa József hercegnének a legfőbb gondja. 55 Esterházy Sándor: Erzsébet királyné. Kassa, Vitéz, 1903. 5. old.