Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

MEGEMLÉKEZÉSI SZERTARTÁSOK - MÁRKI SÁNDOR beszéde a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ünnepi közgyűlésén - Részletek (1898. november 19.)

tntt; valamint az utóbbi tíz évben, midőn a házelnökök egyszerűen tudatták, a helyőrségi templomban mikor lesz az ünnepi istentisztelet.

49 [..'.] A királyi pár végtelen gonddal neveltette gyermekeit. Mind a három folyékonyan beszélt magyarul s nem csak ösmerte, hanem kettő közűlök, Rudolf és Mária Valéria, később művelte is a magyar irodalmat. Mária Valériával a királyné mindennap magyarul imádkozott. A trónörökösnek meghívott tudósok és állami méltóságok jelenlétében nyilvános vizsgálatot kellett tennie az Átpádok történetéből. Tanárának Rónay Jáczintnak, nem adott a király egyéb utasítást annál, hogy „igazságot akarunk; kövesse ön meggyőződését". Reánk maradtak Rónay történelmi előadásainak vázlatai: „in usum delphini", de az Árpádok unokáihoz méltóan; naplójcgyzeteiből ismerjük Mária Valéria neveltetésének menetét is, melyre a királyné közvetlenül felügyelt. A koronázásra következett több mint két évtized alatt Isten valóban a családi élet minden örömével boldogította őt, úgy, hogy Somsich elnök 1870. aug. 3-án a képviselőház nyílt ülésében kívánta neki. Nevenapját 1868-1887-ig 18-szor, születése napját és a karácsonyt tízszer ünnepelte Gödöllőn, az újévet 8-szor Budapesten; s a törvényhozás és a kormány tagjai, kik ily alkalmakkor bepillanthattak a királyi pár családi életébe, a szegény gyermekek, kiknek Gödöllőn a királyné minden esztendőben állított karácsonyfát, a nép, a melylyel fesztelenül érintkezett, csak a legnagyobb elragadtatás hangján szólhattak az uralkodóknál oly ritka háziasságtól. Az ellenőrizhetetlen adomáknak egész sora jött forgalomba. [...] Sok kedves apróságot beszélnek a néppel való érintkezéseiről. A királyné azonban voltakép csak Gödöllő és vidéke népét ismerte. A mily kedvvel utazgatott a külföldön, épp oly keveset látott Magyarországból. Negyvennégy év házassága alatt mint császárné mindössze 114, mint királyné 2549 napot, tehát hét évnél csak valamivel többet töltött hazánkban; azaz hatszor annyit időzött a külföldön, vagy a mellőztetése miatt panaszkodó másik országban. 1854-65-ig csak egyszer, 1866-1898-ig, az utolsó évet kivéve, minden évben, összesen 62-szer járt nálunk; legkevesebb időt (6 napot) 1871 -ben, legtöbbet (220-at) 1868-ban időzött Magyarországban. „Itt örökké szabadnak érzi magát az ember", mondta volt Jókaihoz (1873. jan. 8.). Elragadtatással beszélt mindenkor a gödöllői szeptemberi napok gyönyörűségeiről s hogy mennyire szereti az ottani kastélyt, melynél csak a budai lakás kedvesebb. Nem szűk helység az; hiszen ott a tövében a gyönyötű « Uo.: 9-19. old. so Uo.: 20-21. old.