Erzsébet-kultusz. 2. Szöveggyűjtemény - Budapesti Negyed 53. (2006. ősz)

MEGEMLÉKEZÉSI SZERTARTÁSOK - MÁRKI SÁNDOR beszéde a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ünnepi közgyűlésén - Részletek (1898. november 19.)

mértékben felfogták az országba hivatásakor adott azt a szép feleletét, hogy a gondviselés őt szeretett férje által épp oly gyöngéd, mint feloldhatatlan kötelékkel csatolta Magyarországhoz. Sokáig tartott a gyűlölet politikája, mely Magyarországot feláldozta az egységes Ausztria elvének. Egy nő teremtette meg a szeretet politikáját, mely Magyarországot visszaadta önmagának. „Az érzelmek, legalább a népnél - írta Eötvös József másfélesztendő múlva - sokkal nehezebben változnak, mint meggyőződései; és én mindig úgy voltam meggyőződve, hogy ha egy kotona úgy, mint 1848-ban a mienk, széttörött, azt a nép szívében ébresztett nagy érzelmek lángjai forraszthatják össze. Három századon át megkísértettük a hittel, azután megpróbáltuk a reménnyel is több ízben; de egy még hátra volt. Az, hogy a nemzet a dynasztiának valamely tagját igazán, szíve mélyéből szeresse. És minthogy ezt most elértük, nem aggódom a jövő iránt". „Én politikához nem értek" - mondta volt a királyné Jókai Mórhoz, mikor először találkozott vele. „Legmagasabb politika - felelt a költő - egy ország szívét megnyerni; s ahhoz fölséged bizony ért". A koronázás huszonötödik évfotdulóján hivatalosan is megismételte ezt, midőn megfogalmazta az országgyűlésnek a királynéhoz intézett feliratát, mely a nemzet hálájával viszonozza a királynénak Magyarország iránt mindenkor tanúsított szeretetét. Magyarországot a megsemmisüléstől a jog mentette meg; de szabadulását ez a szeretet tette könnyebbé. Ennek a szeretetnek mint gyönge sajkának kellett végigsiklania azon az özönvízen, melyet Metternich hagyott maga után, s mely zavaros hullámaival most az egész Magyarországot elborította. Erzsébet bajor herczegnő, a szelíd galamb hozta meg a béke olajágát azoknak, kik evezőjüket el nem dobva lebegtek a sötét habok fölött. Az első sziget, a mely kilátszott az áradatból, az előkerült szent korona; és a szivárvány, mely a vízözön végét hirdette, a császár fellobbanó szerelme a szép bajor herczegnő iránt. Isten angyala figyelmeztette Szilveszter pápát, kinek adja a szent koronát; és újból eljött Isten angyala, hogy egy ideig még ott tartsa az iszapból kiásott drága ékszert az uralkodó feje fölött és csak az után ékesítse föl vele. Nincs-e összefüggés a korona fölfedezése, Erzsébet herczegnő eljegyzése és a között, hogy a bájos kis menyasszonynak maga a hatalmas császár, a boldog vőlegény kivánatára kell foglalkoznia Magyarország történetével? Majláth János gróf tanítja rá magyarországi szent Erzsébet tizenötödik unokáját, milyen varázsa van annak a koronának, melyet egykor ősei viseltek; hogy a legtökéletesebb kormányforma a köztársaság ugyan, de Magyarországban senki sem vágyik utána, ha valaki fölemelt fővel viselheti szent