Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

A múzeum gyűjtőkörét a következőképp határozta meg: „.„felveendők a jövőben is azon felajánlandó tárgyak, melyek Istenben nyugvó Nőmhöz valamely vonatkozásban állottak és melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter az átvételre alkalmasnak talál. " 429 Az emlékmúzeum tárgyainak nemzeti tulajdonba vételére 1907. november 30-án, a kormány képviseletében megjelent Apponyi Albert vallásos közoktatásügyi miniszter jelenlétében került sor, amit december 12-én újabb átadási ceremónia követett. Itt Szalay Imre vette át az anyagot a Nemzeti Múzeum számára. 1908. január 15-én nyílt meg az Emlékmúzeum, melynek célját Szalay Imre így fogalmazta meg: „látogatóinkpedig vigyék magukkal a változatlan kegyelet és hazafiúi hálaérzet kiolthatatlan emlékét az iránt, a ki Királyunk magasztos szerved szerint is «a nemzethez annyi szeretet lel viseltetett »." 4 A múzeum megnyitásának jelentőségét jelezte, hogy a délelőtti megnyitóünnepélyre a Habsburg család több tagja,

431 illetve miniszterek jelenlétében került sor.

432 Apponyi Albert üdvözlő szavai után Kontler apátplébános felszentelte a múzeumot, melyet Szalay Imre mutatott be a megjelenteknek.

433 A nagyközönséget délután 3 órakor engedték be. A nagy érdeklődést mutatja, hogy másfél óra alatt közel hatszázan tekintették meg a díjtalanul látogatható kiállítást.

434 A múzeumi rendre felügyelő személyzetet két múzeumi szolga, egy lakáj és a kirendelt koronaőrük alkották.

430 A korszak muzeológiai gyakorlatának megfelelően tartalmi zsúfoltság és teljességre törekvés jellemzi az emlékmúzeum kiállítását, melynek fő rendezési elve az intézmény nevében is megfogalmazódott: Erzsébetet magyar királynéi mivoltában jeleníti meg, kiemelt hangsúlyt helyezve a magyarok és a királyné külön leges kapcsolatának bemutatására. A tárgyszimbolikával jelenítette meg magyar mítoszának alkotóelemeit, és eredeti tárgyainak megfelelő válogatásával a valóság illúzióját keltette. A „múzeumi teremben" a királyné életének különböző, magyar kultikus megközelítésből fontos eseményeit idézik meg emléktárgyainak segítségével. A főfalon Hermann Klotz az Örökimádás-templom számára készített szobrának gipsz öntvényét helyezték el, a falakon körbe közel 100 képet állítottak ki, melyeken Erzsébet életútjának magyar szempontból is lényeges történéseit lehetett nyomon követni, menyasszonykorától a koronázáson át utolsó útjáig. A királyi párnak a kultusz által kiemelt szerepbe került 1857-es magyarországi körútját magyar művészek ez alkalomból átadott festményeivel (1. sz. forgóállvány) és a felkeresett települések aján429 Budapesti Közlöny 1907. november 17. Nr. 263. 1. old. 430 Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., Stephaneum, 1911.16. old. 431 Annunziata főhercegnő, József főherceg és Auguszta főhercegasszony. 432 Pesti Hirlap 1908. január. 15. 8. old. 433 Pesti Hirlap 1908. január 16.12. old. 434 Ferenc József 1908. szeptember 25-én látogatta meg az intézményt. Közli: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1908. évi állapotáról. Bp., Stephaneum, 1909.123-124. old. 435 Pesti Hirlap 1908. január 17. 9. old.