Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Erzsébet Királyné Emlékmúzeum
dekáival mutatták be. A királyné magyarok iránti szeretetének érzékeltetésére egy tárlót (3. sz.) rendeztek be, melyben magyarul tanulásának fázisait lehetett végigkísérni Erzsébet, Falk Miksa, Eötvös József és Andrássy Gyula kéziratai, könyvei alapján. Központi helyre kertült II. Vilmoshoz intézett híres távirata, melyet így fejezett be: „drága hazánk iráni kifejezett érzelmek oly jól esnek egy magyarul érző szívnek. " 437 A magyarok királyné iránti hódolatának és szeretetének megjelenítésére a neki átadott díszalbumokból és feliratokból nyújtottak válogatást (6. sz. tárló). Kiemelt szerepet kapott a kibékülést, illetve a királyné jóságát is szimbolizáló koronázási ajándékát tartalmazó szekrényke (8. sz. állvány) és azon magyar gyász díszruhája, melyben a magyar országgyűlés hódolatát fogadta utolsó magyarországi hivatalos szereplése alkalmából (11. sz. szekrény). Mindennapjainak megidézésére bemutatták néhány ruhadarabját (9. sz. tárló), használati tárgyait (12. sz. szekrény) és lovagló felszerelését (13. sz. szekrény), utalva ezzel magyarországi tartózkodásainak kedvelt időtöltésére. Életének fontos eseményeit lehetett nyomon követni a kiadott Erzsébet-érmek (4. sz. tárló) és szobrai (12. sz. szekrény) alapján. A halálának szentelt tárlóban állították ki a ravatalán elhelyezett koszorújának darabkáját őrző medalliont, Genfből származó képeket és utolsó éveiben használt tárgyait (10. sz. tárló). Kiemelt helyet kapott a múzeum legbecsesebb ereklyetárgya, a királyné merényletkor viselt öltözéke (9. sz. tárló). A következő helyiséget enteriőrnek alakították ki, megidézve a királynét írószobáját körülvevő atmoszférát. Érzelmi többletet adott a látogatónak, hogy beléphetett a királyné „szentélyébe", a dolgozószobájába, amely Ferenczy Ida irányításával részletekbe menően valósághűségre törekvő berendezésével keltett illúziót. A szoba bútorait a királyné lakosztályából szállították át, továbbá itt helyezték el, Mária Valéria felajánlása révén, a királyné magyar irodalom és történelem iránti érdeklődésének érzékeltetésére a könyvtárából származó 219 magyar nyelvű könyvet. 439 A könyvszekrény alsó részében a Ferenczy Ida által felajánlott, Erzsébetre vonatkozó hírlapi cikkek, könyvek és képek voltak láthatók. A falakat többek között családtagokról készült képek borították. A harmadik termet főként kutatók számára alakították ki, melyben a királynéra vonatkozó irodalmi emlékek és arcképeinek gyűjteménye nyert elhelyezést. 440 A megnyitást követően az Emlékmúzeum feladatának ellátására, miszerint „boldogult 436 Erzsébet táviratot küldött a német uralkodónak köszönetül a budai várban 1897. szeptember 21-én tartott pohárköszöntőjéért, melyben a magyarokat méltatta. 43/ Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp„ Stephaneum, 1911. 41. old. 43H Uo. 41-68. old. 439 Például Szalay László, Horváth Mihály, Falk Miksa, Eötvös József, Vörösmarthy Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Jósika Miklós és Jókai Mór műveit. 440 Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., Stephaneum, 1911. 74-85. old.