Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

dekáival mutatták be. A királyné magyarok iránti szeretetének érzékeltetésére egy tárlót (3. sz.) rendeztek be, melyben ma­gyarul tanulásának fázisait lehetett végig­kísérni Erzsébet, Falk Miksa, Eötvös József és Andrássy Gyula kéziratai, könyvei alap­ján. Központi helyre kertült II. Vilmoshoz intézett híres távirata, melyet így feje­zett be: „drága hazánk iráni kifejezett érzelmek oly jól esnek egy magyarul érző szívnek. " 437 A magyarok királyné iránti hódolatának és szeretetének megjelenítésére a neki át­adott díszalbumokból és feliratokból nyúj­tottak válogatást (6. sz. tárló). Kiemelt sze­repet kapott a kibékülést, illetve a királyné jóságát is szimbolizáló koronázási ajándé­kát tartalmazó szekrényke (8. sz. állvány) és azon magyar gyász díszruhája, melyben a magyar országgyűlés hódolatát fogadta utolsó magyarországi hivatalos szereplése alkalmából (11. sz. szekrény). Mindennap­jainak megidézésére bemutatták néhány ruhadarabját (9. sz. tárló), használati tár­gyait (12. sz. szekrény) és lovagló felszere­lését (13. sz. szekrény), utalva ezzel ma­gyarországi tartózkodásainak kedvelt idő­töltésére. Életének fontos eseményeit le­hetett nyomon követni a kiadott Erzsé­bet-érmek (4. sz. tárló) és szobrai (12. sz. szekrény) alapján. A halálának szentelt tárlóban állították ki a ravatalán elhelye­zett koszorújának darabkáját őrző medal­liont, Genfből származó képeket és utolsó éveiben használt tárgyait (10. sz. tárló). Kiemelt helyet kapott a múzeum legbecse­sebb ereklyetárgya, a királyné merénylet­kor viselt öltözéke (9. sz. tárló). A következő helyiséget enteriőrnek ala­kították ki, megidézve a királynét írószo­báját körülvevő atmoszférát. Érzelmi több­letet adott a látogatónak, hogy beléphetett a királyné „szentélyébe", a dolgozószobájá­ba, amely Ferenczy Ida irányításával részle­tekbe menően valósághűségre törekvő be­rendezésével keltett illúziót. A szoba búto­rait a királyné lakosztályából szállították át, továbbá itt helyezték el, Mária Valéria fel­ajánlása révén, a királyné magyar irodalom és történelem iránti érdeklődésének érzé­keltetésére a könyvtárából származó 219 magyar nyelvű könyvet. 439 A könyvszek­rény alsó részében a Ferenczy Ida által fel­ajánlott, Erzsébetre vonatkozó hírlapi cik­kek, könyvek és képek voltak láthatók. A falakat többek között családtagokról ké­szült képek borították. A harmadik termet főként kutatók szá­mára alakították ki, melyben a királynéra vonatkozó irodalmi emlékek és arcképei­nek gyűjteménye nyert elhelyezést. 440 A megnyitást követően az Emlékmúzeum feladatának ellátására, miszerint „boldogult 436 Erzsébet táviratot küldött a német uralkodónak köszönetül a budai várban 1897. szeptember 21-én tartott pohárköszöntőjéért, melyben a magyarokat méltatta. 43/ Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp„ Stephaneum, 1911. 41. old. 43H Uo. 41-68. old. 439 Például Szalay László, Horváth Mihály, Falk Miksa, Eötvös József, Vörösmarthy Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Jósika Miklós és Jókai Mór műveit. 440 Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., Stephaneum, 1911. 74-85. old.

Next

/
Thumbnails
Contents