Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet Királyné Emlékmúzeum

kor viselt öltözékét

417 Sztáray Irma grófnő adta át a múzeum számára, de magánszemélyek adományai is jelentős tételt képviseltek.

418 Ferenc József az intézmény részére a budavári királyi palotában a Szent Korona őrzésének helye melletti termeket ajánlotta fel. A helyiségek múzeumi célokra való átalakításával és az ehhez szükséges berendezések elkészítésével Mauszmann Alajost bízták meg.

4 1 Ferenczy Ida terveinek megfelelően, személyes felügyelete alatt, egyiket a királyné dolgozószobájának alapján enteriőrnek rendezték be,

422 míg a másik teremben emléktárgyait helyezték el. A Nemzeti Múzeumból 1907. október 21-én szállították át Erzsébet királyné ereklyetárgyait, és ekkor kezdték el a tárgyak leltározását is.

423 A múzeum anyagát képező tárgyak Szegedy-Maszák Aladár es. kir. főudvarmesteri meghatalmazott ideglenes gondozásába kerültek, a múzeum szervezeti alapszabályának életbelépéséig. A múzeum alapítólevelének Ferenc József 1907. november 14-én a magyar miniszterelnökhöz, Wekerle Sándorhoz intézett leirata tekinthető, melyben lerakta a múzeum szervezeti alapjait.

426 Működését a Nemzeti Múzeum részeként határozta meg, felügyeletét a vallás- és közoktatásügyi miniszter igazgatása alá helyezve. Előírta, hogy a királynéra vonatkozó egyesített emlékanyagot „megtekintés végett a közönségnek hozzáférhetővé" 4 kell tenni, kezelési költségeinek fedezésére az uralkodó udvartartására fordított pénzből kell évi meghatározott összeget kiutalni, a fölöslegből pedig a múzeum céljait szolgáló alapot létesíteni. A magyarországi udvarnagy feladatkörébe utalta a helyiségek karbantartását, a javadalmazás felhasználásának ellenőrzését, illetve a múzeumi látogatási rend szabályozását.

428 -117 A ruhaderék alaít viselt ingnek, melyen látszanak a szúrás és a vér nyomai, Mária Valéria gótikus ereklyetartót csináltatott, melyet saját házi kápolnájukban helyeztek el Wallseeben. Közli: Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 1878-1899. vál. és sajtó alá rend.: Schad, Martha-Schad, Horst. Bp., Gabo, 2001.329. old. (1899. április 16.) 418 Az adományozók névsorát közli Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., Stephaneum, 1911.86-87. old. 419 A múzeum bejárata az Oroszlánkapu alatt volt. 420 A palota átépítésekor e helyiségeket a tervezett magyar udvari kincstár céljaira alakították ki, a terv az udvari körök ellenállásán bukott meg. Közli: Hauszmann Alajos Naplója. Építész a századfordulón. Bp., Gondolat, 1997. 87. old. 421 Az átalakítási munkálatokról a magyar udvarnagyi hivatalnak benyújtott számlák M0L Bécsi Levéltárakból kiszolgáltatott iratok Burghauptmannschaft Budapest I 37. 3. csom. fol. 236-277. 422 1 907. október 15-20. között rendezték be. 423 E munkában Fereczy Ida, Pallavicini Edéné, Batthyány Lajosné, Hauszmann Alajos és Szalay Imre vettek részt. 424 Kormánytanácsos, továbbá a m. kir. udvarnagyi hivatal vezetője. 425 Szalay Imre: Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum. Bp., Stephaneum, 1911.15. old. 426 Az intézmény működéséhez, szervezeti felépítéséhez \ás&.A Magyar Nemzeti Múzeum szervezete és szolgálati szabályzata. Bp., Stephaneum, 1909. 427 Budapesti Közlöny 1907. november 17. Nr. 263. 1. old. 428 A múzeum télen 9-12.30 és 15-16 óráig, nyáron 16.30-ig, míg vasárnap és ünnepnapokon 9-12.30-ig volt nyitva. Közli: Pesti Hirlap 1908. január 17. 9. old.