Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
got hozzon annak hatalmas látképébe. " A ké rdés megoldását abban látták, ha a két dolgot elválasztják egymástól. A legfőbb problémát továbbra is a megfelelő hely kiválasztása jelentette, mivel egyes vélemények szerint a Szent György tér akkori állapotában nem volt megfelelő helyszín a szobor elhelyezésére. A miniszterelnöki palota lebontásával szerettek volna felállításra alkalmas helyet kialakítani. Továbbá új helyszínként merült fel a Várkertbazár egy része, 359 melyet a területrendezést követően a nagyközönség számára is megnyitottak volna. A bizottság tagjai abban látták a pályázatok sikertelenségét, hogy „ez oly nagy összeg, 0 mely zavart okozhat a tervezőknél az emlék költségeinek megállapításában. " 361 A megoldásrajavaslatok születtek jótékony intézmények támogatására. 362 További problémátjelentett a művészek „leterheltsége" a sok évforduló miatt, például a Rákóczi- és Kossuth-emlékek pályázati kiírásai is megvoltak már. Végül Wekerle Sándor 1909. március 23-ára hívta össze a halálozások miatt új tagokkal kibővült bizottságot 363 az érdemi munka folytatására. 364 Működésük eredményeképp 1909. április 20-án 365 új pályázatot hirdettek a Várhegy oldalánál a siklótól a volt Ferenc József-kapuig terjedő terület rendezésére, melyet az emlékmű felállítására alkalmas helyszínnek találtak. Huszonnégy pályamunka érkezett be az 1909. december 20-ai határidőre. A bírálóbizottság 366 1910. február 5-én közzétett döntése alapján a 6000 koronás első díjat Bálint és Jámbor, a 5000 koronával járó másodikat Vermes József és Kaszab Miklós kapta, míg a harmadik helyezettet 4000 koronás pályadíjjal jutalmazták. 367 Építészeti körök városképi szempontból nem találták megfelelőnek a díjazott műveket. Észrevételeik figyelem358 Erzsébet királyné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bizottság elnökének jelentése. Bp, Hornyánszky, 1907. 29. old. 359 Förster Gyula jelentése a miniszterelnöknek. MOL K 26 1910—XXXIII-392. (2595/1907.) fol. 152-153. 360 1 9 0 6-ban a szoboralapra 1 883 197 korona gyűlt össze. 361 Erzsébet királyné emléke. Br. Forster Gyula az Erzsébet emlékszobra ügyében alakított országos bizottság etnökének jelentése. Bp, Hornyánszky, 1907. 362 E kérdés 1912-ben az Országos Magyar Szövetség javaslatában ismét megfogalmazódott. MOL K 26 5427-1912—XXXIII—2. fol. 8. 363 Forster Gyula levele a miniszterelnöknek, Wekerle Sándornak kinevezése alkalmából. 1906. július 6, A levélben összegzi az emlékmű felállítása során felmerült főbb problémát: „...aggályiyal töltenek el azok a nehézségek, melyeket legyőzni kell, hogy a magasztos feladat a nagy királyné emlékéhez méltón oldassék meg és oly müvet lehessen alkotni, mely egyrészt a nemzet háláját és kegyeletét hirdesse, másrészt a magyar művészet dicsőségére is szolgáljon. " MOL K 26.1910-XXXIII-392 (3485-1906-XXXII-2733). fol. 199. 361 Károlyi Gyula gróf jelentése az Erzsébet Emlék Országos Bizottságához az Erzsébet-emlékmű tárgyában 1932. május havában. Bp, Állami, 1932. 9. old. 365 M0LK 26 706-1910-XXXIII.-392. fol. 18-19. 366 Tagjai: Forster Gyula (elnök), Kossuth Ferenc, Bárczy István, Bakos János, Bérezik Gyula, Schulek Frigyes, K. Lippich Elek, Zala György, Róna József, Kertész K. Róbert, Benczúr Gyula és Hauszmann Alajos. 367 Megvásárlásra méltónak ítélte a bizottság Ray Dezső, Tőry Emil-Pogány Móric, Lux Kálmán-Éder László, Lechner Ödön-Sebestyén A, T. Rózsavölgyi Gyula munkáit, egyenként 1000 koronás tiszteletdíjat ajánlva nekik.
