Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Budapesti Erzsébet-emlékhelyek
bevételével újabb térrendezési pályázatot hirdettek, melyben hangsúlyt helyeztek arra, hogy a Várhegy oldalának művészi kialakításakor annak kert jellegét meg kell őrizni. Az 1910. október 31-én lejárt pályázaton 368 az első díjat Bálint és Jámbor, a másodikat Hikisch Rezső, a harmadikat ifj. Kauser József nyerte el. A pályanyertes mű megvalósítására meg kellett vásárolni a Lónyay-villát és a Csónak utcai ingatlant. 369 A 400 000 koronáért átengedett területre kiírták a III. szoborpályázatot; 370 25 pályamunka érkezett az 1913. május 10-ei határidőre. 1 Teles Edét és Györgyi Gézát a 15 000 koronás első díjjal, Szentgyörgyi Istvánt és Hikisch Rezsőt a 10 000 koronás második díjjal, míg Maróti Gézát 6000 koronás harmadik díjjal jutalmazták. 372 Az 1913. október 18-ai bizottsági ülésén döntés született a pályadíjak megemeléséről, 373 annak ellenére, hogy a nyertes pályamunkák egyikét sem találták megvalósításra alkalmasnak, és új pályázatot is hirdettek. 374 A pályázatok sikertelenségét 375 a következőben látták: „Mi összegyűjtöttünk hatalmas összeget, hatalmas műemléket akartunk emelni és ennek keretében egy hatalmas hegyet is bele akartunk illeszteni. A neigy summa akkor agyon nyomta az idillikusnak tervezett művet, a nagy buelaihegy pedigagyonnyomta az egész mozgalmat. Peelig mi/yen szép volna, ha a Habsburgok közül legalább a mi Erzsébetünk emlékműve állna, ezt még a képromboló forradalmak sem bántották volna. De emléke úgy is él a magyar nemzet telkében, a magyar ember lelkében. " 376 A nemzeti adakozás révén több mint 368 A pályázat összköltsége 29 093 korona 70 fillért tett ki. 369 Károlyi Gyula gróf jelentése az Erzsébet Emlék Országos Bizottságához az Erzsébet-emlékmű tárgyában 1932. május havában. Bp, Állami, 1 932.10. old. 370 Budapesti Közlöny 1911. augusztus 12. Nr. 184. 2. old. 371 A pályázati határidő meghosszabbításáról az 1912. május 14-ei végrehajtó bizottsági ülésen született határozat (A Nemzeti Színházra kiírt pályázattal való egybeesés miatt). MOL K 26 4639-1912-XXXIII-2. fol. 9-16. 372 Ezen felül még hét pályamunka megvásárlásáról döntöttek. 373 Ily módon a pályázat költsége 116 744 korona 61 fillér volt. 374 1913. október 18-án meghirdetett IV. szoborpályázatnak - több meghosszabbítás után 1916. június 1-jén járt le a határideje. A 39 pályamunkából egyet sem találtak kivitelre alkalmasnak. Sikeresnek végül az V-ik szűk körű pályázat bizonyult, melynek eredményeként 1922. júniusában Zala György megbízást kapott a szobor elkészítésére. Az emlékmű elhelyezéséről további viták alakultak ki, majd az Országos Bizottság 1932. májusában a volt piarista épület helyét jelölte ki e célra, így kerülhetett sor 1932. szeptember 25-én a felavatására. 375 Fülep Lajos: Az Erzsébet-szobor pályázata című tanulmányában összegzi a probléma okait: „Amikor a társadalom összead két vagy három milliót, hogy azért ilyen vagy olyan emlékművet szállítsanak neki, akkor vállalkozónak is kell akadnia az ilyen szállítására és olyannak is, aki azt a társadatom nevében, az ő ízlése szerint megbírálja. Amikor minden fordított logika sorrendje szerint történik, amikor előbb van a kultusz-ideológia, azután a város, esetteg a hely, ahova épüljön, azután a kor, melynek építészeti „szellemében" megoldódik a dolog - akkor az eredménynek mindig és mindenütt ugyanannak kell lennie. Az egyén ezzel szemben tehetetlen. " In: Uő.: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Bp, Magvető, 1974.1. köt. 568. old. 376 Vértes József: Erzsébet magyar királyné. (Életének érdekes és bizalmas mozzanatai). Bp, Wodianer, Pannónia, 1924.137-138. old.
