Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Előszó

sai. Mindezt ma is bemutatják a Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításának Erzsébet kultuszával foglalkozó termében, tablót szentelve tiszteletének ezen megnyilvánulásaira. A korabeli propagandacélokatjói illusztrálja a következő idézet is: „Szeretném, ha ez a kultusz annyira fokozódnék, hogy ne legyen hazánkban város és falu, a melynek nines Erzsébet szobra, vagy legalább a királyné után elnevezett tere, ligete vagy utczája. Hadd lebegjen mindig a néf) ajkán ez a név. " 11 A kutatás során figyelmet kapott, hogy a kollektív emlékezetben milyen események maradtak fenn a királynéval kapcsolatban, illetve ezeket milyen célok reményében dolgozták egybe, mely folyamat eredményeként létrejött a kánon, illetve milyen okok vezettek személyének kanonizálódásához, továbbá miért ezen elemek segítségével és életének mozzanataiból miért ezen eseményeket emelték ki. Ez adja a dolgozat értelmezési keretét, melyből kiindulva igyekeztem feltárni a kultusz ápolásának speciális kereteit, a szimbolikus térfoglalásokat, azt, hogy a mítosz mely elemeinek megjelenítésére, továbbá milyen Erzsébet-kép közvetítésére voltak alkalmasak ezek a módszerek. Amennyiben ez lehetséges, vizsgáltam, milyen hatást tudtak elérni vele, mennyire játszottak szerepet a már amúgy is nagyon „torz" királynékép további sematizálásában, illetve kultuszának fenntartásában mennyire lehettek hatásosak. Dolgozatom alapját az Országos Széchenyi Könyvtár állományának Erzsébet királynéval kapcsolatos kiadványai képezték, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ballagi Gyűjteménye, főként korábban kevéssé használt díszalbumok, emlékbeszédek,

12 kiegészülve sajtóanyaggal is.

13 Mítosza feltárásánál a korábban kiadott feldolgozások számomra elérhetetlen, de a kérdés megértéséhez nélkülözhetetlen anyagait is felhasználtam.

14 Sajnos a kultusz kapcsán levéltári források igen szórványosan állnak rendelkezésünkre, mivel a múzeum iratanyaga Budapest ostromakor megsemmisült, a Magyar Nemzeti Múzeum Erzsébet Emlékmúzeumra vonatkozó forrásait az Országos Levéltárban 1956-ban érte pusztulás, a Földművelésügyi Minisztérium anyagában az Erzsébet-ligetek teleA kérdés vizsgálatakor nem tettem a kutatás tárgyává az intézmény-elnevezéseket, amit szerteágazóságuk révén e keretek között nehéz lett volna megvalósítani, azonban mindenképpen meg kell emlékezni arról, hogy az 1912-ben Pozsonyban létrehozott egyetemet Erzsébet királynéról nevezték el. (Korábban ilyen megtiszteltetésben részesült Ferenc József is, aki nevét adta az 1872-ben egyetemi rangra emelt kolozsvári intézménynek.) Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. Bp., Stephaneum, 1912.128. old. Vasárnapi Újság 1907. november 24. 944. old. Történeti forrásként való hasznosításukra, illetve az elemzés szempontjainak kidolgozásához lásd: Porkoláb Tibor: Közösségi emlékezet, ceremonialitás, panteonizáció. Szempontok az emlékbeszéd műfajának vizsgálatához. In: Kultusz, mű, identitás. (Kultusztörténeti tanulmányok 4.) szerk.: Kalla Zsuzsa, Takáts József, Tverdota György. Bp., 2005. 56-88. old. 13 A korabeli olvasótáborhoz, illetve a lapokból kialakuló „közvélemény" problematikájához lásd: Lipták Dorottya: Újságok és újságolvasók Ferenc József korában. Bp., Harmattan, 2002. 14 Corti Egon Cäsar, illetve Brigitte Hamann Erzsébetéletrajzaikban magánlevéltárak anyagának feltárására is lehetőséget kaptak.