Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Előszó
pítéséről kevés jelentés maradt fenn, bár a levéltár anyagának teljes feltárása további kutatást igényel az önkormányzati levéltárak iratainak feltárásával. Ezzel szemben a kultusz egyik nagyon fontos, kiemelt szerepet betöltő emlékhelyének, a budapesti „nemzeti" emlékmű történetének jelentős iratanyaga található a Miniszterelnökség anyagában is. A vizsgált anyagegyüttes forrásként jól használható a társadalom Erzsébetről kialakított képének és ismeretanyagának megismeréséhez, feltárva egyúttal a kultusz szemléletmódját, lélektanát, szer• * i • '••'15 tartásait és nyelvhasználati módjait is. Fogadja köszönetemet Ferencziné Sedlmayr Krisztina és Tompos Lilla, akik muzeológus gyakorlatom során a Magyar Nemzeti Múzeumban megismertettek Erzsébetre vonatkozó anyagaikkal, illetve rendelkezésemre bocsátották a közgyűjteménynek a királyné személyével és az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatos katalógusait, felbecsülhetetlen segítséget nyújtva kutatómunkámhoz: a náluk szakmai tapasztalatszerzéssel töltött időszak legszebb egyetemi emlékeim közé tartozik. Tisztelettel adózom ez úton volt tanáromnak, Zeidler Miklósnak is, aki szakmai tanácsaival, illetve kultusztörténeti megközelítésűjavaslataival végtelen hálára kötelezett. Hallgatótársaim közül Borovi Dánielt illik kiemelnem a művészettörténet szakról, aki Erzsébetről folytatott beszélgetéseink során (kölcsönös segítségnyújtás alapján) több olyan tanulmányra és forrásra hívta fel a figyelmem, melyekkel korábbi kutatásaim során még nem találkoztam, továbbá művészettörténeti szempontú megfigyelései óriási segítséget jelentettek munkám folytatásában, továbbfejlesztésében. Hálásan kell megemlékeznem egy régi barátról is, Kiss Kálmánról, aki a folyamatosan felmerülő technikai problémák elhárításában, illetve erős kritikai érzékkel a szövegek átolvasásában, majd javításában is sokat segített. Külön köszönettel tartozom munkahelyi vezetőmnek Szögi Lászlónak, aki az intézmény tudományos irányvonalától elütő főkutatási területemet támogatásban részesítette. Ily módon szeretném hálámat kifejezni volt tanáraimnak, illetve minden olyan közgyűjtemény dolgozójának, akik munkájuk során lehetővé tették folyamatos kutatásomat (külön kiemelve az Országos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Országos Levéltárat). Megemlékezés illeti nem utolsó sorban családomat és barátaimat is, akik nagy megértést tanúsítottak irántam e „nehéz időszakban". 16 is Történeti szempontú kultusztörténet vizsgálati tematikájának kidolgozásához lásd: Zeidler Miklós: A magyar irredenta kultusz a két világháború között. Bp., Teleki Intézet, 2002. 16 A kötet alapjául szolgáló munka szakdolgozatként készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakán.
