Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Emlékművek

is önteni. Szemléletes példa erre Győry Loránd az átadásra írt Erzsébet visszatért című verse: „ Újra miénk vagy hát, miként mienk voltál, Míg áldott ajkadról hallók az igéket; S most örökre mienk lesz a szobrod, ez oltár, Melyhez imádkozni jár majd a Te néped. [•••] Mely abban uj erőt, uj vigaszt talála: Hog' eg' Eszmény, kit az Eg esed egyet adott, Erzsébet visszatért, itt áll, -feltámadott!" A szobor sorsa a 20. században „kalandosan alakult". Az ötvenes években szét akarták fűrészelni, hogy bronz alapanyagát értékesíthessék, melyet végül a gödöllőiek közbenjárása akadályozott meg.

261 Kultuszának újraéledésével, visszaállítására a gödöllői Erzsébet-park rekonstrukciójával összefüggésben került sor.

262 A bártfai szobor Bártfa-fürdő,

2 hasonlóan Gödöllőhöz, igen sokat köszönhetett a királynénak. Erzsébet 1895. júliusában háromhetes kúrát tartott itt,

264 minek hatására „Bár/fa egy csapásra a világfürdők közé küzdötte fel magát", s hálája jeléül több Erzsébetre utaló emlékhelyet hozott létre. A királyné 1895. július 1-22-ig keresett gyógyulást a fürdőhelyen, s alakjáról itt is legendák születtek a gödöllőihez hasonló szellemben. Tartózkodása kapcsán a már életében megnyilvánuló kultuszáról, illetve annak szélesebb társadalmi körű támogatottságáról is képet alkothatunk a Barija és Vieléke beszámolójából: „ Megható a szeretet megnyilvánulása, az imáelatig menő hűséges ragaszkoelás kifejezése, melylyel az egyszerű, szegény pórnépünk imádott »Kireilynő«-jéről beszél. Megható, mert szívből fakadó, az az egyszerű hódolat, melyet lépten-nyomon látni, hallani, amikor a felséges Nagyasszonyról van szó. Ezt nem tehet mesterkélten előidézni! Annyira még nem ludadt senki, azt akarva csinálni nem lehet! Kincs aranyért a szeretet nem vásárolható!" 266 Még Erzsébet életében, 1896 tavaszán márványtáblát

2 7 helyeztek el a Deákszálloda falán, előző évi pihenésének emlékére. Németh László átadási beszédében, még több előnyt remélve a királyné korábbi jelenlétéből, kifejtette: „Hatalmaserejű gyógyforrásaink ezután még nagyobb körben lesznek elismerve, méltányolva és a távolabbi vidékekről is számosabb látogatók áltat felkeresve. " 268 260 Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Bp., 1901. 8. old. 261 Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról.) In: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában), szerk.: Cennerne Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991. 264. old. 262 Krassay László: A gödöllői Erzsébet-park története és leírása. In: Emlékülés a Gödöllői Erzsébet-park alapításának 100. évfordulóján, szerk.: Krassay László. Gödöllő, 1998. 62. old. 263 Sáros vármegye 264 Részletes beszámolót közöl a királyné bártfai tartózkodásáról: Vasárnapi Újság 1895. július 14. 265 Récseí Ede: Erzsébet királyné hazai turista útjai. Bp., Nagy, 1905.1 17. old. 266 Bártfa és Vidéke. 1895. július 2.1. old. 26/ Felirata: „Ezen házban lakott ő császári és királyi felsége Erzsébet királyné 1895. június. 1-július. 22." 208 Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bárt fa-fürdőn 1903. évi augusztus 16-án történt leleplezése alkalmából, szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903. 26. old.