Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Emlékművek
Szimbolikus térfoglalásaik keretében Erzsébet jóváhagyásával a kúrája során használt Lobogó-forrást Erzsébet-forrásnak keresztelték át, iránta való hálájuk kifejezéseként. 269 A hozzá kötődő eteklyetisztelet egy sajátos mozzanata figyelhető meg az 1899 júliusában az Orvos-forrásnál felállított 270 emlékoszlopa esetében, melybe ivópoharát 271 foglalták bele: „A csinos emlékoszlop több reminiszczencziát elevenített fel ei királyné bártfen tartózkodásáról, melyre egyébként a hatalmas fenyvesek zöld ölén pihenő kies fürdőhelyen sok minden emlékeztet. " 272 1903. augusztus 16-án újabb Erzsébetemlékhelyet adtak át Bártfa-fürdőn. Donath Gyula alkotását avatták fel a település központi helyén, a Deák Ferenc szálloda előtti parkban, szemben a királyné által valamikor használt lakosztállyal. A helyszínt Erzsébet iránti tiszteletük kifejezéseként az általa kedvelt fenyőfák telepi273 tésével rendezték. Az Erzsébet-szobor ötletét Bárdossy Jenő, Sáros vármegye főispánja vetette fel az 1901. augusztus 11-én tartott értekezleten. 274 Maga és felesége a szobor költségeinek felével járult hozzá a megvalósításához. 270 A fennmaradó összegek előteremtésére gyűjtőíveken indult meg az adakozás, melyeken megfogalmazódott a bártfaiak hálája a királyné iránt, köszöneteit mondva Erzsébetnek: „Otthol ő lakott, ahol a fenyveseink illata andalító, enyhítő hatást gyakorolt a bánatos Nagyaszemy lelkére; a hol fürdőnk minden talpalattnyi területe szentté lett avatva az 0 léptei alatt és enyhet talált a mélyen súlyt olt Anyai szív: ott heielei hirdesse eez 0 emléke azt, hejgy mily feddhetetlen eez 0 dicső alakja vármegyénknek, Bártfa városának a bártfai gyógyfürelő s közönségének. Az 0 emlékéhez zarándokoljon késő utókor bein is a szenvedő fürdő-közönség, péklát és erőt merítve a mi hazánk nagy Szenvedőjétől!" Az Erzsébet-emlék felállítását Sáros vármegye törvényhatósá278 ga 2000 koronával segítette, mutatva cz269 Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bártfa-fürdőn 1903. évi augusztus 16-án történt leleplezése alkalmából, szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903.19. old. 270 Felirata: „Ezen pohárból itta Bártfai gyógyforrások vizét az Istenben boldogult, felejthetetlen emlékű Erzsébet Ö csász. és királyi fensége, Magyarország királynéja 1895 július 1 -tői 22-ig. Őrizzük kegyelettel." A pohár alatti márványtáblán: „Unda salis, ferro fraterno foedere iucia, qui bibis út valeas, hoc tibi fonte salit, hora fugax signet, perituri tempóra morbi, quum crestet mordo déficiente, salus." Közli: Szeles László: Katalógus (Erzsébet magyar királyné szobrairól, emlékoszlopairól és emléktábláiról.) In: Erzsébet a magyarok királynéja. (Kiállítás az Osztrák Kultúra Múzeumában), szerk.: Cennerne Wilhelmb Gizella. Eisenstadt, Böchlau, 1991.265. old. 27! A pohárhoz egy történet is kapcsolódik: a királyné megérkezése után nyomban el akarta kezdeni a kúráját, ezért a szomszéd cukrászdából kellett kölcsönkérni ivópoharat, melyet végig használt tartózkodása során az előkészített ezüst kehely helyett. Eperjesi Lapok 1899. július 16. 3. old. 272 Eperjesi Lapok 1899. július 16. 3. old. 273 BártfafürdőiHiradó 1903. június 14. 3. old. 274 Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bártfa-fürdőn 1903. évi augusztus 16-án történt leleplezése alkalmából, szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903.10. old. 275 Bártfafürdői Hiradó 1903. augusztus 23.1. old. 276 Az adakozók részletes névsorát lásd: Emléklapok dicsőült Erzsébet királyné szobrának Bártfa-fürdőn 1903. évi augusztus 16-án történt leleplezése alkalmából, szerk.: Arányi Dezső. Bártfa, Salgó, 1903. 43-45. old. 277 Uo. 11. old. 278 Bártfafürdői Hiradó 1903. augusztus 23. 2. old.
