Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Köztérelnevezések

A szimbolikus térfoglalási eljárások sorában a királyné iránti hódolat egyik első megnyilvánulásának tekinthető 1879-ben az a kezdeményezés, melyet a VII. kerület polgári körének javaslatára dolgoztak ki, miszerint a Terézváros egy külön kerületté szerveződött részét és a körút hozzá kapcsolódó elemét Erzsébetről nevezzék el. Ez a királyné magyarországi népszerűségének növekedésével hozható összefüggésbe. ' E törekvés összekapcsolódhatott továbbá az uralkodó pár czüstlakodalmának megünneplésével, illetve a kerületben emelendő Szent Erzsébetnek szentelt templom tervével is.

148 A királyné csak hosszas gondolkodás után, 1882-ben járult hozzá a javaslathoz,

149 melyet a fővárosi közgyűlés is jóváhagyott januári ülésén,

150 a városrész azonban már január 20-ától viselte nevét. Valószínűsíthető, hogy a tisztelet motiválhatta, szorosan összefonódva a politikai elit állásfoglalásával, a mai XIV. kerületbe tartozó Erzsébet út 1870-es elnevezését is, melyet az Erzsébet nevét viselő budapesti közterek közül egyedül álló módon a Tanácsköztársaság idején Zrínyi Ilona útra változtattak meg.

151 Kultuszának fokozatos térnyerésével összefüggésben a fővárosban az 1880-as években kettő, az 1890-es években pedig már négy utcát neveztek el róla. Halálát követően, a szimbolikus térfoglalási eljárások körében az emlékének megőrzésére irányuló törekvések egyik legelterjedtebb formája volt a köztérelncvezés, melyet hatásossága és költségkímélő mivolta is indokolhat. A vizsgált korszakban még további hét közterület nyerte a királynéról a nevét. További érdekesség, hogy a mai XVI. kerületben viselte a legtöbb utca az Erzsébet nevet. Ezt folyamatot a következő korszak utcanévadási gyakorlata csak tovább erősítette. Aza különös jelenség is megfigyelhető a budapesti Erzsébet-utcanévadás kapcsán, hogy a legtöbb közterületet nem a Monarchia fennállásának valamely évtizedében, hanem az 1920-as években nevezték el róla. Sajátos utcanévbokrot alakítottak ki Pesten a Habsburg családhoz kapcsolódva: a mai Belgrád rakpartot Ferenc Józsefről nevezték el, a mai Apácai Csere János utcát 1874-ben a királyi pár 20. házassági évfordulójáról megemlékezve jelölték meg Mária Valériáról. A közelben ma Vörösmarty nevét viselő tér nagyobbik leányuk, Gizella főhercegnő 1873-ban tartott esküvőjét követően kapta a nevét Gizelláról. A mai Szé117 „A közgyűlés az Indítványt egyhangú helyesléssel és lelkes éljenzéssel íogadván, elhatározza, hogy a főváros VII. közigazgatási kerületét képező városrész a nemzet szeretett védasszonya, Erzsébet Császárné és Királyné Ő Felsége tiszteletére »ErzsébetvároS"-nakneveztessék... " In: Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban BFL) Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának iratai Közgyűlési Jegyzőkönyvek (továbbiakban IV. 1403. a) 1881. december 14./ 798. [476/a] 148 Vasárnapi Újság 1879. március 9. 157. old, 1882. január 29. 78. old. Mo E közterületek 1950-ig viselték a nevét, melyet a Lenin elnevezés váltott fel 1990-ig. 150 BFL IV. 1403. a. 1882. január 25. /58. fol. 30. isi Budapest teljes utcanév lexikona, szerk.: Ráday Mihály. Bp, 2004.