Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Köztérelnevezések
chenyi rakpart a trónörökös, Rudolf nevét viselte, amihez szorosan kapcsolódott a császári pár 1857-es látogatásának emlékét őrző két központi fekvésű, impozáns tér. ,j2 Erzsébetet családtagjaival összehasonlítva, Budapesten Ferenc Józsefről a korszakban összesen kilenc közterület volt elnevezve, de a kényszeredettséget mutatja, hogy a megjelölések, feleségével szemben, nem sokkal élték túl. 153 Gyermekeik közül a legtöbb utca tetmészetesen a magyarok körében nagy népszerűségnek örvendő trónörökös, Rudolf nevét viselte, szám szerint nyolc, míg lányaik egy-egy térnek adták a nevüket. A Tanácsköztársaság idején változtatják meg a Habsburgokra emlékezető elnevezéseket, 4 s a közterületek egy része nem is kapja vissza eredeti nevét, Erzsébet esetében viszont csak egy változtatás történik 1918-19-ben, de a hatalom megváltozásával ezt is visszaállítják. Jelentős változást az utcanévadásban 1953 hoz, amikor megindul a „reakciósnak" minősített elnevezések megváltoztatása. Ez a folyamat már Erzsébetet sem kímélte: átadta helyét a szocialista pantheon kiemelt személyiségeinek. A rendszerváltást követően az utcanévadási elvek megváltozásával, amikor az egyik legfontosabb törekvés volt a hagyományos nevek visszaállítása, JJ személye ismét jelentőséget kapott. Ezzel párhuzamosan megindult kultuszának újjáéledése is, más elemeinek hangsúlyozásával alakjának újrafelfedezése. Vidéken a köztérelnevezési gyakorlatot hasonló elvek határozták meg, ily módon következtethetünk az akkori folyamatokra emlékének ébrentartásában. 1jC A korábban már említett módon gyakran összefonódtak a nevéhez köthető szimbolikus térfoglalási eljárások. Ebből adódóan az Erzsébet-ligetek telepítését követően bevett gyakorlatnak számított az ily módon kialakított közterületet a királynéról megjelölni, melyhez sok esetben szoboremelési mozgalmak is kapcsolódtak, így erősítve fel egymás hatásait. A szerényebb lehetőségekkel rendelkező településeknek viszont csak a köztérelnevezés lehetősége maradt - emlékfaültetés mellett - a királyné emlékének megörökítésére, hódolatukat kifejezve. Valószínű, hogy e településeken is nagy gondot fordítottak a megfelelő utca kiválasztására, mely általában központi 152 UO. 153 1940-ben már csak egy tér és a rakpart egy része emlékeztetett rá. Közli: Holló Szilvia Andrea: Hősök és mondák az utcanévadásban. In: Néprajzi Értesítő 1995. 236. old. 154 Takáts Rózsa: A fővárosi utcanévadás elveinek és gyakorlatának alakulása napjainkig. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei '84. 299. old. 155 Ráday Mihály: Előszó. In.: Budapest teljes utcanév lexikona, szerk.: Uő. Bp, 2004. 6-14. old. 156 E gyakorlat alakulását 1899-ig a földművelési miniszter 1899. május 11 -én kelt 36032. számú rendeletét követően beérkezett jelentések mutatják. Erzsébet királyné emlékfái. Bp, Pallas, 1899. 157 E jelenségnek egyik jellegzetes példája az érsekújvári járásban Komjáth község: a fatelepítés során kialakított sétányát Erzsébetről nevezte el és szobrot akart állítani a királynénak. MOL Földművelésügyi Minisztérium általános iratok (továbbiakban K 184) K 1 84-1899-1/a-319 (77453) fol. 38.
