Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

hogy azt mondják: ha ezek a vadászatok a választások előtt kezelőéinek, sok mindent megtakaríthatott volna a kormány. "

68 Az ország irányában tanúsított egyik legnagyobb tettének a kiegyezés létrejöttében játszott szerepét tartották, melyben a magyarok iránti gondoskodó szeretetet vélték megnyilvánulni. Erzsébet férjéhez írott levelei megvilágítják közbenjárásának valódi okait, a dinasztikus érdeket: „Ha nemet mondasz, ha az utolsó őrá kan mégcsak önzetlen tanácsra sem hallgatsz, akkor igazán vétkezel mindannyiunk ellen. Akkor nem tehetek meist, megnyugszom abban a tudatban, hogy bármi történjék is, annakidején, becsületesen kijelenthetem Rudolf előtt: elkövettem mindent, ami erőmből telt. Balsorsod nem szárad lelkiismeretemen." 69 Eltúlzott jelentősége a konszenzus megszületésében végig kiemelt hangsúlyt kap a kultikus szólamokban. Valódi szerepét e folyamatban egy későbbi családtag véleménye közelíti meg leginkább: „Egy királyné nem dönt, csak kapcsolatokat tart és herz össze. A elöntést mineliga király hozza. De a királyné szerepét nagyon jól e/látta. Természetesen azért egy kicsit más volt, mint korának uralkodónői. Ez olyan, mint a nők szerepe egy bolelóg házasságban. A férfi a parancsnok, ám valójában a nő adja ki a parancsot." Továbbá Herczeg Ferenc is nagyon realisztikusan láttatja e kérdést: „A kiegyezés ielejéu bizonyos reprezentatív kötelességeket teljesített, végieden női tapintattal, veleszületett elragadó szeretetreméltósággal - ennyi volt az egész politikai szereplése. "

71 Erzsébet a politikába nem avatkozott bele, mivel politikai befolyással nem rendelkezett. A magyar „tudat" azonban az uralkodó mellett mindvégig a magyar érdekeket képviselő felet látta benne. Erzsébet maga így nyilatkozott a korabeli politikai életről: „ Uneloroelom a moelern politikától, az a véleményem, hogy csupa hazugság. Nem egyéb, mint versengés, melyben a legfoneioiiatosabbé lesz a legnagyobb konc annak kárára, aki tétovázik saját lelkiismerete ellen lenni. Manapság nemzetek és egyének csak akkor képeseik előrejutni, ha eléggé gátlástalanok. " A magyarok azonban szerették úgy hinni, hogy Erzsébet mégis őket képviseli, miközben többen tisztában voltak vele, hogy Ferenc József mellett nincs politikai befolyása, bár sokak szerint jó politikai meglátásai voltak, melyek kedvező hatást gyakorolhattak volna a császári politikára. Ezek az elvárások 1872-ben, Zsófia halála után még inkább felerősödtek. Andrássy így írt a magyar reményekről: „ Talán igaza van, hogy nem akar politikával foglalkozni. Ez nem mindig hálás felaeial - az ő neigy eszével azonban az volna. Hogy peeiig fölényes szellemét és nemes szívéi, amelyhez hasonlítva Mária 'Terézia ismert tuleijelonai cseik egy jó háziasszonyéi voltak, annyira else De Jonghe grófné (a belga követ feleségének) levele. (1 869) Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Bp., Árkádia, 1988. 317. old. 69 Erzsébet levele Ferenc Józsefnek 1866 nyara. Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1 935. 130. old. 70 Habsburg Ottó álláspontja Erzsébet történeti szerepéről. Közli: Szabó Patrícia: Sisi és a Habsburg-ház. In: Nők Lapja 1998. 37. sz. szeptember 9.7. old. 71 Herczeg Ferenc: Temetés után. In: Uj Idők 1898. szeptember 25. 266. old. 72 Erzsébetnek az 1890-es években görög felolvasójának kifejtett nézeteiből. Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Bp, Árkádia, 1988. 477. old.