Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

rejti, mintha nem volna illendő az ilyen tehetséget ' » 73 megmutatni, ezt csak sajnálhatom. A birodalom nyugati felében is eltúlozták Erzsébet politikai befolyását, és mint Ferenc József „rossz szelleme" jelenhetett meg a köztudatban, aki csak a magyar érdekeket veszi figyelembe. Festetics Mária kissé elfogultan így vázolja fel a jelenséget: „ Van egy cseh párt, amelyik azt hiszi, hogy a császárné a bűnös benne, hogy a császár nem koronáztatja meg magát cseh királlyá, hiszen a császárné gyűlöli Csehországot, mert a magyarokat szereti! Aztán itt vannak az ultramontánok, akik azt mondják, hogy a császárné nem elég vallásos. 0 tartja vissza a császárt, különben az állam már megint régen alá lenne re ne te Ive az egyháznak. Aztán itt vannak a centralisták, akik megint csak azt mondják, hogy a császárné az abszolutizmus ellen van. Ha befolyását meg lehetne tömi, könnyű lenne visszeitémi a régi kormányzati formához. "

74 Ily módon a szembenálló felek mindegyike tevékenyen részt vett a magyarszerető császárné-kép meghonosításában. A valódi helyzetre azonban rávilágít a következő eset is. 1893-ban az egyházpolitikai törvények kapcsán beállt politikai válságban Tisza Kálmán levélben fordult Nopcsa Ferenc báróhoz, hogy járjon közben a királynénál a magyarok ügyében. Ferenczy Ida válasza érzékelteti Erzsébet akkori állásfoglalását: „Őfelsége:, mint ahogy On is tudja, nem ártja magát a politikába, hogyan kérhetné meg akkor a férjét, hogy ne haragudjék a magyarokra. Ebben az ügyben^ csak a magyarok segíthetnek magukon, én nem is válaszolok Tiszáinak, mert ilyesmivel nem állhatok őfelsége elé. "

76 A magyaroknak be kellett érni Erzsébetnek azokkal az általuk politikai megnyilvánulásként értelmezett gesztusaival, ahogyan megjelent nemzeti nagyjaink

77 ravata78 4 Iánál. Ehhez párosultak a „nemzeti képzeletben" a magyarok vágyaiként megfogalmazódott elemek, miszerint misét mondat Kossuth születésnapján,

79 majd koszorút küld ravatalára: „Gyászoltaz egész nemzet, csak a hivatalos Magyarország óvakodott ebből részt kérni, mikor egyszer csak két összefont pálmaág érkezeti a koporsóra. Ki külelte, ki hozta? Nem tudta senki, ele azért suttogva egymásnak tovább adták, hog' attól a jóseígos, nemeslelkü 73 Andrássy Gyula levele Nopcsa Ferencnek, a királyné udvarmesterének. 1890. augusztus 6. Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp, Révai, 1935. 378-379. old. 74 Részlet Festetics Mária naplójából. 1874. március 3. Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Bp, Árkádia, 1988. 314. old. 75 Polgári anyakönyvezés. 76 Ferenczy Ida levele Nopcsa Ferenchez. 1893, tebruár 14. Idézi: Hamann, Brigitte: Erzsébet királyné. Bp, Árkádia, 1988.566. old. 77 Márki Sándor emlékbeszédében összegyűjtötte ezen alkalmakat lásd: Beszédek, melyek 1898. évi november 19-én a Kolozsvári Ferencz-József M. Kir. Tudományegyetem tanácsa által Ő Felsége Erzsébet királyné emiékezetére rendezett ünnepen tartottak. Kolozsvár, Ajtai K. Albert, 1898. 33-34. old. 78 A kultusz szempontjából leghíresebbé vált esemény Erzsébet tiszteletadása a halott Deák személye előtt, melynek művészettörténeti megközelítéséhez lásd: Róka Enikő: Egy kultuszkép története Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. In: Zichy Mihály. Bp., 2001. 36-44. old. 79 Márki Sándor: Erzsébet, Magyarország királynéja 1867-1898. Bp, 1 899. 15. old.