Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

iránti tiszteletre hivatkoztak, magyarázva tetteiket. Ennek egyik jellegzetes példája: „ Szépsége, jósága, ideális lelke, szenvedése meghódított minket; jeléül annak, hogy vein még eszmény és nines hatalmasabb mint az eszmény ereje. "

J A politikai meghatározottság feloldására egyetemes erkölcsi értékek kerültek előtérbe személyének megjelenítésénél. E szándékos súlypontelmosás eredményeképp mindenki megtalálhatta

57 a kialakult képben az igényeinek megfelelő részleteket: „ 0 benne látjuk megvalósulni azt az ideált, melyet a magyar gondolkodás a jó asszonyról alkotott magának s épp azért vonzott hozzá minelen magyar szivet a szeretet annyira, mert mindenkinek az ieleálját testesítette meg. " E kép meghonosodása magával hozta a szabadságharc híveként való megjelenítését is (halála után így láttatták kultuszának ezen aspektusát): „A magyar szabadságharc minden aprósága lekötötte érdeklődését. Úgy szerette ama eladás, hősi történeteket, mint mi magyarok mindnyájan. A királyné talpig magyar lett, egészen a magyar szabadságharc nagy goneiolatában. "

59 A királyné kultusza az uralkodó és a magyar politikai elit érdekeinek egybecsengőse nyomán árad szét az alsóbb társadalmi rétegekben, ily módon iegendásodási folyamatának egyik fontos mozzanata a gödöllői szájhagyomány beépülése a kánonba.

60 Ez a közös, ugyanakkor párhuzamos érzelmi világok kialakítása révén minden társadalmi rétegben éreztette hatását. A kultuszát a nép is magáénak vallotta, abban elnyomott vágyai jelenhettek meg. A jó királyné képe, illetve viselkedése és élete is alkalmassá tette a mesei szerepre. Az erdőket magányosan járó Erzsébet tragikus életútja, szociális érzékenysége és szabadságvágya, álruhás alakja és életének méltatlan vége, egyszerűségkedvelése, természet- és állatszeretete miatt erre különösen alkalmas volt.

62 Alakjába az ideális „magyar háziasszony" képét is belevetítették: „Királynénk végtelenül keelves veneJéglátó volt, mindenre kilerjeelt a figyelme, kínálgatta vendégeit, akárcsak a legmagyarabb háziasszony, szellemes tréfáival peelig állandó jó keelvben tartotta a társaságot." 63 Később így láttatták a jelenséget:,, E poétikus halhatatlanságot csak a nép adhatja meg annak, akit szeret, akit a szívébe zárt, aki idealizmusával szárnyad ad fanláziájának. se Pesti Hírlap 1898. szeptember 17.1. old. 57 A magyar politikai életet determináló közjogi ellentét Erzsébet kultuszában oly módon jelent meg, hogy a 67-es tábor a kiegyezés létrehozásában való közreműködésére és a dinasztiahűségre helyezte inkább a hangsúlyt, míg az ellenzék megközelítésében a magyar érdekek védelmezője és a megbocsátás elősegítőjének szerepe került előtérbe, azonban éles határokat nem lehet vonni a kutatás jelenlegi állása alapján. sa Vasárnapi Újság 1907. október 6.794. old. 59 Ujidők "18%. szeptember 18. 245. old. 60 E hagyományhoz lásd Ripka Ferenc: Gödöllő a királyi család otthona. Bp, Hornyánszky, 1896. 125-129. old. si A magyar történeti hagyományban fia Rudolf trónörökös is különös figyelmet kapott. Lásd: Landgraf Ildikó: Emlékezet és elbeszélés. Valóság és típusteremtés a Rudolf-hagyományban. In: Mir-Susné-Xum. Tanulmánykötet Hoppal Mihály tiszteletére. Bp, Akadémiai, 2002.1. köt. 222-238. old. 62 A magyar nép történetszemléletének alakulásához lásd: Kósa László: Megjártam a hadak útját. A magyar nép történeti emlékezete. Bp, Móra, 1980.; Katona Imre: Parasztságunk történelemszemlélete. In: Szocilógia 1976. 3-4. sz. 63 Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor leleplezési ünnepére. Bp, 1901. 23. old.