Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Erzsébet-mítosz

/... / Előttünk szövődik a legenda, napvilágon és mégis hiszünk lenne. Mert nines benne mesterkéltség, ez a természet szava [.. J az ösztön tárta föl a nép lelke elölt a fennkölt asszony lelkét. Megérezte a nép, hogy a koronás asszony szereli. Nem leereszkedéssel, a jótékonyság gőgjével, hanem azzal a finomsággal, érzékenységgel, melyre csak az ideális nő képes. " További társadalmi hatásainak kiszélesítéséhez hozzájárult az iskolákban való megjelenése is. „Hogy a legelső magyar ember a király, azt csak az iskoláiban tanulták az emberek [.../, ele hogy a legelső magrer asszony a királyné, etzt a szivében érezte itt mindenki. " Cj Mindvégig különös fontosságot tulajdonítanak az ifjúság „Erzsébet szellemében" való nevelésének, melynek fő elemei a magyar kultúra szeretete, szorosan összekapcsolva a hazaszeretettel és természetesen a dinasztiahűséggel, mindezt a szépség és jóság burkában megjelenítve. A nemzeti mitológia révén a kultikus szólamok egyik kedvelt eleme Erzsébet és a magyar nemzet különös kapcsolata feltárásának kísérletei, melyben természetesen a magyarok kiválósága is helyet kapott, válaszokat keresve a különös viszony kialakulásának okaira. Szemléletes példa erre: „Mi volt ennek a belső fejlődésnek megindítója és táplálója, mely az ifjú fejedelmi nő lelkében végbement? Az-e csupán, a mit még ritka alkalommal a mi sajátos világunkból láthatott és megismerhetett? Égő nemzeti érzésünk, önmagunkhoz és jogainkhoz való rendületlen hűségünk, melyet a nemzetek lélektana a fejedelemhez való hűség legszilárdabb alapjának ismer, azután méltóságunk, melylyel méltat lem sorsunkat viseltük. [...] De talán lehet és szabad lelkében egy régibb, titkos magot keresnünk, melyet még Bajorországból, még a gyermekszobából, az első leczkék és az utolsó mesék korából hozott magával, jel en tőségének, sőt életerejének talán minden sejtelme nélkül, ele amely utóbb, új, látszólag keefvezetlen talajban is megereelt, gyökeret hajtott, sudárba nőtt és kivirágzott. "

66 Ebbe az eredetkutatásba illeszkedik az ezüstlakodalom alkalmával (1879) az esküvő fontos szerepének kinyilvánítása, mely a kultikus visszavetítés szerves eleme volt: „A magyar nép igen kevéssé volt képviselve ezen az ünnepen, ele annál nagyobb részvéttelfogadta az eseményt. Hosszú borús esztendők után ezen esküvő volt az első derengés, mely hazánk egét érte s melyre az évek folytán végül a király és nemzet közti kölcsönös kiengesztelőeJés ieleje bekövetkezett, mely alkalmat nyújt a magyar népnek, hogy az ün nep 25-ik évfordulóján kegyeieltel gondolhasson arra a napra, mikor szenveeléseinek végét remélni kezelhette. "

67 A királyné iránti hódolatukat magyarnak mondott erényei hangsúlyozásával is indokolták. Ezek egyike volt híres lovaglószenvedélye is. Némiképp eltúlzott hatását jól illusztrálják a következő sorok is: „Csodálatos lehetett a császárné a lovasok élén, és mindiga legveszélyesebb helyen. A magyarok elragadtatása nem ismert határt, majd nyakukat törték, hogy le ne maradjanak tőle. [...] Szépséges királynéjuk közelében a magyarok olyan royalisták lettek, 64 Pesti Hirlap 1898. szeptember 17.1. old. es Zeidler Pál Gerhard: Erzsébet királyné mártíromsága. Bp, Pantheon, [1924], 81-82. old. 66 Beöthy Zsolt: Ferenc József királyunk és Erzsébet királynénk emlékezete. Bp, Lampel, 1917, 10-11. old. e? Vasárnapi Újság 1879. április 27. 265-267. old.