Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

kor a Te hazádnak, visszaadja benned nekünk a Te hazád!"™ és nem utolsósorban jelentős eleme kultuszának Mária Teréziával való hasonlóságaik egybevetése. Az analógiák a párhuzamba állíthatóságot és a hozzámérhetőséget teszik meg a legitimáció alapjának, azonban még erősebb hatást gyakorolnak azzal, hogy Erzsébet személyében az egyediségét, az előd- és utód nélküliségét, továbbá semmihez sem hasonlíthatósógát

618 emelték ki: „rendkívüli asszony, élesen körülhatárolt jellem, a kit semmi más mértékkel nem lehet mérni, mint saját egyéniségemértékével. "

619 A királyné esetében ezek a szempontok különösen nagy hangsúlyt kapnak, kiemelve, hogy a magyar trónon nem volt hozzá hasonló királyné: „Gazdaga magyar nemzet története magasztos erényekkel tündöklő nagy női alakokbein, eh e nagyasszonyaink közül egy sem volt méltóbb a nemzet szeretelére, mint Erzsébet királyné. "

62 A magyarok számára a királyné ideálképeként jelent meg, amelyet nem tudtak megközelíteni: „A lovagias magyar nemzet Erzsébet királynéban a trónra hivatott nemek eszményét látta. "

621 A kultusz által szakrális magasságokba emelték, melyben olyan géniuszként testesült meg, aki „mitikus teremtő" cselekedeteket vitt véghez a magyar történelemben,

022 új értelmet adva a dinasztiahűségnek, a király és nemzete kapcsolatának, új utat mutatva a politikában, a nemzet anyjaként, illetve angyalként megjelenve: „Puha keze sírdombokat egyengetett simára. Lelkének tüze kiszárította mártírjaink földjéről a párolgó vértócsákat. Nemes árnya végig suhant hazánkon és fátyolt szőtt a félreértés emlékeire. " 623 Ez az elem jelenik meg még hangsúlyosabban ima formában is: „Gsueiaszép alakja megfinomodott, vadaiból angyalszárnyak nőttek ki s a hogy sugarasan lebeg el felettünk, már gyermeki bizalommal suttogjuk feléje: Oh patronája Magyarországnak! oltalmazzál minket, a kik életedben, holtodban szeretve csókoltuk lábaieiat!"

624 E „szakrális" szövegekben különös hangsúlyt kap a rituális kezdet megjelenése: „Kezelték sejteni, hogy a Magyarország irányában edelig kíméletlen fiatal, dacos királynak uj hitvese jó szelleme is, s hogy az uj magyar királyné talán uj jövőt is jelent a magyar nemzet részé616 Részlet Hock János beszédéből. Közli: Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébel gyászünnepélyek rendezéséhez, szerk. Ludvigh Béla. Bp,, Pesti, 1904. 5. old. 617 Különös párhuzamot vonnak 1866-os Magyarországra való menekülése és Mária Terézia pozsonyi országgyűlésen való megjelenése között, melynek eredménye a lovagias magyar nemzet segítsége volt bajba jutott királynéjának. eis Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: Irodalomtörténet 1998. 1-2. sz, 260. old. 619 Falk Miksa: Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések. Bp., Lampel Róbert, 1898. 43. old. 620 Részlet Teleki Gézának a Magyar Történelmi Társulat 1898. szeptember 22-én tartott rendkívüli ülésén elmondott beszédéből. In: Századok. 1898. október 13. VIII. füzet. 673-674. old. 621 Schauch Lőrinc bíbornok-püspök beszéde a magyar Vörös-Kereszt-Egyesület 1899 évi közgyűlésén. Közli: Vasárnapi Újság 1899. május 21. 349. old. 622 Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: irodalomtörténet 1998. 1-2. sz. 261. old. 623 Bartha Miklós: Erzsébet királyné emlékezete. Eger, Érseki Liceumi, 1907.12. old. 624 Kabos Ede: Erzsébet legendája. In: Erzsébet királyasszony emlékének. Hódolat Magyarország Nagy Királynéjának, szerk.: Gábel Gyula. Bp., Globus, 1905.1 18. old.