Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

re. " A csodák bizonyságául még a természet is megváltozik az „új jövő hajnalán": „első megjelentére ebben a fagy és sötétség által elborított országban a fák, füvek, virágok újultak örömükben a meelelő mezők termőkké váltak, a puszta kivirágzott, mint a rózsa, a néma erelők megzendültek". 6 A későbbi visszavetítésekben kultuszának genezise egyre korábbra tolódott ki: „Megjelenése közöltünk szelíd hajnalhasaelás volt szörnyű éjszakákra, nekünk eljegyzése delelő napielő mely melegített, termékenyítőn éltetett. A nemzeti megváltás evangéliumának jóságos Angyalául jött közénk: hirdetőén a szeretet fenséges tanát, mely egyesít, felmagasztal, naggyá, eliesővé leszen. A szeretet angyaléiul szállá közénk, hogy zaklatott sziveinket megengesztelje s nyugosztaló békében ringassa el, bölcső eledül zengvén felettünk a szeretet győzelmes hatalmát. "

627 A személy halhatatlanságának kinyilatkoztatása az elsődleges feladata a kultikus beszédnek, melyet oximoronok alkalmazásával próbálnak elérni. Egyszerre hangsúlyozzák halandóságát, halálát és halhatatlanságát, örök emlékét. A kultikus nyelvhasználat gyakran él a kultusz közösség által meghatározott elemeivel, közhelyekkel, sémákkal és toposzokkal, ami önreflexióként is megmutatkozhat. Erzsébet királyné kapcsán állandóan bizonygatják a közvéleménynek, hogy az ő esetében nem legendákkal, hanem „igaz történetekkel" állnak szemben, bármennyire is közhelynek tűnnek azok, hiszen róla jellemének ismeretében csak felsőfokban lehet beszélni. A megemlékezési szertartások során a szentesítő retorika szakralizáló metaforákkal és túlzó ornamentika alkalmazásával igyekszik a közösség áhítatos hangulatát előidézni:

628 „a nagy királyasszonyt a mag'ar nemzet szivéhez mind közelebb és közelebb hozták, végre vele annyira összeforrasztották, hogy Szűz Mária után Erzsébet királynét tartjuk másoeiik patroncinknak, nemzeti vée/asszouyunkuak, legnagyobb és legszeretettebb királynénknak. "

629 Ily módon kap hangsúlyt mindentudásának, példamutató magatartásának dicsérete is: „Nemességet osztani királyi jog, ele a mi felséges asszonyunk lelki nemességének tündöklő példájával nemesítette alattvalód!. " 630 A kegyeletes hangulat emeléséhez további retorikai elemek használatával, leginkább szuperlatívuszoknak és ezek fokozásának alkalmazásával a legnagyobb magyar asszony ideálképét bontották ki: „Valamint hiszem, 625 Vértes József: Erzsébet magyar királyné. (Életének érdekes és bizalmas mozzanatai). Bp., Wodianer, Pannónia, 1924. 32. old. 626 Részlet Polgár István beszédéből. Közli: Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébet gyászünnepélyek rendezéséhez, szerk.: Ludvigh Béla. Bp., Pesti, 1904. 75. old. 627 Részlet Török Konstant a székesfehérvári ciszt. rendi főgimnázium 1899. november 20 ai gyászünnepélyén elmondott beszédéből. In: Uő: Erzsébet királyné emlékezete. Székesfehérvár, Számmer, 1899. 4. old. 628 Porkoláb Tibor: A hódolat retorikája. (A Magyar Irodalom Pantheonja) In: irodalomtörténet 1998. 1-2. sz. 262. old. 629 Tölgyessy Mihály: Erzsébet királyné és a haza bölcse. In: Gábel Gyula: Nemzetünk Védőangyala. Bp„ Székely, Márkus, 1900. 23. old. 630 Részlet Szarvas Gáborné 1902-ben az Erzsébet Nőiskolában tartott Erzsébet-emlékünnepélyen elhangzott előadásából. (Megjelent a Nemzeti Nőnevelés 1902. IX. füzetéből készült különlenyomatként). Uő: Erzsébet királynéról. Bp. Franklin, 1902. 4. old.