Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

rangú társadalom hölgyei közül is azoknak, a kik már százados szokásnálfogva elhanyagolták vag' kicsinyelték ékeik nyelveinek használatát. " Az emlékbeszédekben nem törekedtek a „csoda" leleplezésére, ily módon Erzsébet életéből a magyarokkal való kapcsolatában „félreértelmezhető" mozzanatokat jótékony homályban hagyták. A hangsúlyt az erényeire és jó cselekedeteire helyezték, természetesen csak a nemzeti céloknak megfelelő részletek kiemelésével. Ez a folyamat nagymértékben hozzájárult a közgondolkodásban a királynéhoz kötődő egyoldalú, sablonos történelemkép kialakításhoz, illetve megőrzéséhez, melyből a legjobb anya, legmagyarabb asszony és királyné ideálképe bontakozott ki. „// nemzet régi álmát, hogy a királyi csaláel ne idegen, hanem magyar legyen, a mennyire tőle függött, Erzsébet királyné szintén megvalósítá. " Gyakran a nekrológok retorikai elemei az emlékbeszédeket is eluralják, ily módon a magasztalás túlsúlyba kerül, ez által is segítve a kultuszképzést, mivel elismeréseik halmozásával átlépik a kegyeletesség határait, s a beszédet a kultikus szférába helyezik. A halálesettől való időbeli távolodás során azonban elcsitulnak a szélsőséges érzelemnyilvánítások, melyek a közvetlen veszteség fájdalmából adódtak. E folyamat együtt jár a kultikus beállítódás diszkrétebbé válásával. A kultikus fordulatok rovására megjelennek a kultikus beszédben az igazoló állítások, példákat hoznak Erzsébet életéből, megszólaltatnak hitelesnek tűnő tanúkat a királynéról. Ehhez Eötvös, Jókai és Falk írásait, illetve Erzsébet saját megnyilatkozásait használták fel, természetesen az általuk hallani vélt értelemben. A folyamat hatása olyan mélyen beivódik a köztudatba, hogy már tudatában sincsenek a gyakran használt, gondolkodás- és viselkedésmódjukat meghatározó kultikus beállítottságnak. 95 A közösség önábrázolása jelenik meg a szónoki beszéd önmegerősítő és önazonosító elemeiben, s ez mintegy önmaguk felmagasztalásának irányába megy el, azon fordulatok hangsúlyozásával, hogy a királyné miként fedezte fel a magyar kultúra szépségét és különlegességét (ebben figyelmének egyik okát látták): „a magyar nyelv zengzeetessége és bája, tömörsége és kifejező ereje rajongással töltötte m eg a kikét. Rrijongással a nyelv iránt és minden iránt, ami magyar. " 596 A kultusz egyik legfontosabb funkciója abban áll, hogy biztosítja az azonosulás feltétlenségét és az identitás megerősítését, mivel Erzsébet kultuszához teljesen hozzákapcsolták a hazaszeretet és a magyar nemzeti 593 Részlet Csiky Kálmán a Kir. József- Műegyetem tanárának 1900. november 19-én a Műegyetem gyászünnepélyén tartott beszédéből. \n:AKir. József-Múegyetem [észétől Erzsébet királyné ő felsége emlékezetére tartott gyászünnepély. Bp., Pesti Lloyd-társulat, 1900. 20. old. 591 Részlet Baintner Hugó nyil. ren. tanár 1901. november 19-én a kassai Kir. Jogakadémián tartott beszédéből. In: Uő.: Emlékbeszéd Erzsébet királyné fölött. Kassa, Vitéz A.,1902.13. old. 595 Tverdota György: Az emlékbeszéd mint a kultikus és kritikai beállítottság és a nyelvhasználat közötti átmenet modellje. In: Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000. 89-93. old. 596 Zeidler Pál Gerhard: Erzsébet királyné mártíromsága. Bp., Pantheon, [1924]. 40. old.