Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

értékek tiszteletét is: „ Viselje szívében minden magyar, mint a honszeretet példaképét... " A kultikus hitet racionálisan nem lehet megközelíteni, mivel minden érveléssel szemben ellenáll, ezért lehet fontos retorikai vizsgálata. Hiszen az e módszert alkalmazókat az a cél vezeti, hogy a megértés felfüggesztésével a résztvevőknek csak a kultusszal való azonosulás vagy elutasítás lehetőségét kínálja fel egyetlen megértési és értelmezési módként. Ebből következik a kultusz kritikai attitűdtől való idegensége, amely együtt jár az általa használt szimbólumok jelentésének viszonylagos állandóságával, ily módon az egyéni jelentésadás gesztusának elutasításával is, aminek egyik legfontosabb következménye az általuk látni, illetve láttatni kívánt királyné ideálképe. Továbbá olyan általánosan elfogadott szimbólumok megtestesítőjeként jelenítik meg, mely számukra evidenciaként értelmeződik: ő lesz a szépség, jóság és igazság megtestesítője, aki alázattal viseli a rá mért sorscsapásokat. A királynét gyakran magyar értékek védelmezőjeként ábrázolták: „ Erzsébet királyné, a ki legfőbb védője volt a magyar irodalomnak, a magyar művészetnek, gyeim o lit ej/a, őrangyala minden szépnek és nemes törekvésnek, s táplálója minden erénynek, bőkezű támogatója a szegénynek, nyomorultnak. " Ez már a hozzá kapcsolódó morális meggyőzés egyik eleme, melynek alapját a kötelességek hangoztatása adja meg.

599 Erzsébet esetében a legnagyobb hangsúlyt a hazaszeretetre fektetik: „A Reá való emlékezés a magyar századok végéig imádsága lesz a magyar hazaszeretetnek." 600 mely mögött a királyhűség is helyet kap: „0 új, szép, nemes, büszke életre ébresztette nemzete szívében a királyhűséget. Megérezte, hogy egy ilyen nép hódolat a érték, mert a megalázkodást nem ismeri. "

601 A legfőbb cél, mely fokozatosan veszít ugyan a jelentőségéből, a király elfogadtatása, ily módon az uralkodó és nemzete közötti kapcsolat javítása. Ez az egyik legfőbb oka a királynét övező kultusz kialakulásának: „hazafiéli törekvéseink eszményképe lettél s benned bízva reméljük, hogy nemzet és király közös céljai egybefonva áldást árasztanak a ma, i „ 602 gyar hazára... Ily módon a retorikai nyelv az egyik legfontosabb kapocs kultusz és ideológia között, mivel elérheti, hogy az értelmet megelőzze az összetartozás és a hűség tudata.

603 A hagyományos politikai nyelv formalizáltsága révén alig ad helyt a változásnak. Az is597 Auguszta főhercegnő In: Erzsébet királyasszony emlékének. Hódolat Magyarország Nagy Királynéjának. szerk.: Gábel Gyula. Bp., Globus, 1905.15. old. 598 Részlet Szőcs Géza 1901. november 19-ei beszédéből. In: Uő.: Erzsébet Királyné Emlékezete. Nagy-Szeben, Reissenberger Adolf, 1901. 7-8. old. 599 Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció. In: Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000.154-155. old. GOO Beöthy Zsolt In: Nemzetünk védőangyala. A magyar nemzet gyermekei számára, szerk.: Gábel Gyula. Bp., Székely, [1900], 10. old. 601 Berta Ilona: Erzsébet kiráiyné emlékezete. Bp., Nemzeti Nőnevelés, 1910.1-2. old. 602 Részlet Szilágyi Jenő 1903. november 19-én a székesfehérvári ciszt. rend. Kath. Főgimnáziumában tartott Erzsébet-emlékünnepélyen elhangzott beszédéből. In: Erzsébet királyné emlékezete. (oldalszámozás nélkül) 603 Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció. In: Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok. Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000.153-154. old.