Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Megemlékezési szertartások

lásokac arra, hogy a közösség minden tagja részt vesz a megemlékezésben, de ezt magától értetődően a hatalom óhajaként kell értelmeznünk. „Most a nagy királyné nme napjának alkalmából ismét megszólal a magyar nép millióinak imája s az ő angyali lelke végigszáll köztünk és szárnyának suhintásával felkelti bennünk a hálás és gyöngééi emlékezést. "

578 Bizonyosan csak a hatalmi elit részvételét

579 és az oktatásban részesülők bevonását lehet megállapítani. Hogy a további részvétel az egyes településeken miképpen játszódott le, arról csak sejtéseinek lehetnek. Valószínűleg a templomban gyászistentiszteletet tartottak, de a résztvevőktől nincsenek megfelelő adataink (a közösség vezető rétegének jelenléte feltételezhető), illetve arról sem, hogy ezt követően tartottak-e további megemlékezéseket, az előírt rendezvényeken kívül. Az Erzsébet-naphoz kötődött az Erzsébet királyné Alap központi bizottságának ölése is, melyen minden évben döntést hoztak arról, hogy az Erzsébet Szanatóriumban fenntartott 5 ingyenes alapítványi helyet kikkel töltik be a kérvényezők kö•• 1 580 zul. Az Erzsébet-napi gyászünnepélyek rituáléját, ünneplési kereteit lényegében mára vallás- és közoktatási miniszter rendeletében meghatározta, iskolaszüneti nappá nyilvánítva, és kötelezve az intézményeket megemlékezések tartására, melyeket istentisztelettel kellett megkezdeni.

581 A szertartásokról kaphatunk képet a kiadott segédkönyvekből is, melyek egyik legigényesebbike a Ludvigh Béla által szerkesztett Magvarok Csillaga című kötet. A megemlékezési szertartástok megfelelő díszletének kialakításához a következőket javasolta: „Az ünnepély megfelelően feldíszített torna- vag' díszteremben a dicsőült királyné feketébe vont képe esetleg szobra előtt gyászdal, emlékbeszéd és a tanulók szavalatai mellett tartassék. "

582 A kötet segítséget nyújtott a megfelelő beszédek, versek és dalok kiválasztásához. Az ünnepségeket a Himnusz eléneklésével indították és zárásaként a Szózat dallamai hangzottak fel. E szertartások hangulatának megidézésére az egyik szervező emlékezését idézzük: „A hallgatóság feszült érdeklődését az ünnepély egész folyása alatt sikerült megtartanunk, a mit részben a számokban gazdag Programm helyes constnikciójehmk, ele leginkább annak a meghatottseígnak köszönhetünk, a melylyel mindenki a mai napnak a jelentőségére gondolt. "

583 Az ünnepélyen lényegében a megbocsátást ünneplik, Erzsébetnek kiemelt szerepet juttatva e folyamatban. Ehhez önmaguk ünneplése is párosul, megvilágítva a kultusz lényegét, Ferenc József elfogadtatását: a szegény sorscsapásoktól sújtott 578 Részlet Vutkovich Sándor pozsonyi kir. jogakadémiai tanárnak 1900. november 18-án a pozsonyi városháza nagytermében tartott beszédéből. Közli: Uő.: Erzsébet emlékünnepén. Pozsony, Wigand, 1900. 4. old. 579 A belügyminiszter évente kiadott körleveleiben az ünnepségeken való résztvételre szólította fel a hatásköre alá tartozó szerveket. 580 Pesti Hirlap 1904. november 20.9. old. sei Rendeletek iára. 1898. Bp., Nr. 229. 967-970. old. 582 Ludvigh Béla: Magyarok csillaga. Vezérkönyv Erzsébet gyászünnepélyek rendezéséhez. Bp., Pesti, 1904. 3. old. 583 Ünnepi beszéd Ő Felsége Erzsébet királyné emlékére. Bp., Franklin, 1905. 3-4. old.