Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Külföldi emlékhelyek

vésnek, az anyának, az igazi nőnek egyaránt eszményképe volt. És ezért a magyar nők föladata gondoskodni az ő emléke megörökítéséről. " A befolyó összegből emlékszobrot szerettek volna állítani, illetve koporsójára érckoszorút helyeztetni, továbbá a fennmaradó adományokat egy jótékonysági alap létesítésére tervezek fordítani. A Teleki Sándorné és Jókai Mór kezdeményezésére létrejött Erzsébet Királyné Alapba jelentős összeg gyűjt össze, így felkérhették a koszorú elkészítésére Zala Györgyöt. Az uralkodó felmentést adott a spanyol etikett azon szabálya alól, hogy csak koronás fők helyezhetik el emlékeiket a császári család tagjainak koporsóján,

473 majd többször is megtekintette a készülő emlékművet, elismerését fejezve ki a művésznek. A koszorú eszméje síremlékké növekedve 1899. októberére valósult meg,

474 a munkát a Vasárnapi Újság így méltatta: „A művész sikerrel oldotta meg azt afeleteiéitől, hogy a két koporsóban nyugvónak tragikus éleiét kibékítően jelképezze. A síremlék fekete márvány alapon nyugszik. Szép renaissance oltár előli gyászoló géniusz és imazsámoly. Az oltáron töviskorona. Az oltár fölött egyszerű kereszt s e mögött az istenanyának glóriától körűiragyogott álló alakja, tökéletes szépségű és kifejezéséi'Piéta. Az oltár jobbján szalagok övezte pálmalevelek emelkednek. Halról árnyékol ad egy szőlőlugas, mely alatt rózsák és krizantémumok terjeszkednek. "

475 A mű elkészültét követően

477 a fennmaradó kb. 50 000 koronát az 1899 decemberében tartott bizottsági ülés döntése értelmében jótékony célokra, tüdőbetegek szanatóriumára fordították.

478 A síremlék felszentelésére Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös koporsója között 1900. augusztus 25-én került sor. Az esemény fontosságát mutatja a résztvevők sora. I lölgyküldöttség tagjaként megjelent Ferenczy Ida és Sztáray Irma is, a magyar kormányfő képviseletében pedig Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter. Az egyházi szertartást Hornig püspök végezte. Beszédében kiemelte a királynéhoz kötött egyik kedvelt toposzt, miszerint Ferenc József mellett ő a magyar érdekek képviselője: „kegyes, bátor és tapintatos szószólója volt a magyarnak f..f örök hálára érezvén magát kötelezve neki áldólag érzéfelelobogni szívét, valahányszor Erzsébet neve, ée/es zeneként, megcsendült elölte. " ízi Vasárnapi Újság 1900. augusztus 26. 557. old. 172 Vasárnapi Újság 1898. szeptember 25. 671. old. 473 Vasárnapi Újság 1899. február 12.112. old. 174 A hölgybizottság október 12-én, az uralkodó pedig 1 900. február 17-én szemlélte meg a művész műtermében. 475 A felirat következő: „A MAGYAR HAZA LEÁNYAI A MAGYAR HAZA ÉDESANYJÁNAK". Oldalt ez a felírás olvasható: „Állítatott az «Erzsébet királyné alap»-ból. Özvegy gróf Teleki Sándorné, született Teleki Jozephin nagybizottsági elnök, emőkei Emich Gusztávné, született Tormai Etelka művészbizottsági elnök." A kereszten ez szerepel: In memóriám sempiternam. Az imazsámoly padjának felső lapjára pedig bele van vésve az Úr imájának teljes szövege. Közli: Vasárnapi Újság 1900. január 28.61. old. 47G Vasárnapi Újság 1899. október 15. 712. old. 477 Az emlékművet 1900. július 9-én szállították Bécsbe bronzba öntési helyéről, Berlinből. 478 Vasárnapi Újság 1899. december 24. 877. old. 479 Vasárnapi Újság 1900. szeptember 2. 584. old.