Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)
Külföldi emlékhelyek
Emrich Gusztávné az emlékbizottság elnökeként Januschek Lajosnak átadta az emlékművet, amit Teleki Sándorné rövid köszöntője követett. 481 Az emlék szimbolikus jelentőségének meghatározása a nemzeti emlékezetben így fogalmazódott meg: „Mi magyarok mindnyájan büszkék lehelünk ez alkotásra, mely mint a császárvárosban felállított elsé) és nagyobb szabású magyar művészi munka, fennem hirdeti ott a nemzet törhetetlen hűségét és rajongó hálás szereletét dicsőült királynénk iránt. " 482 Az emlékmű maga is kultusztárgynak tekinthető, mely a magyar nép fájdalmát, „mérhetetlen" veszteségét jelképezte, a hagyományos síremlékek szimbolikáját alkalmazva, de mellette megjelentek a királyné mítoszának motívumai is: Szűz Mária, a fiát elvesztett asszony bánatát is jelképezi, de ő a magyar nemzet védangyala, mely szerepet a királyné kultuszában Erzsébetnek is kijelölték. Az oltáron elhelyezett töviskoszorú utalhat a királynét életében ért csapásokra, mártíromságára és tragikus halálára is. Kifejezetten Erzsébet iránti figyelmesség, egyben természetszeretetét is szimbolizálja, kedvenc virágainak megjelenítése az imazsámoly körül. Szakralitását tovább erősíthette a síremlék oltat jellege is. Az emlékmű tervezett hatását leginkább e kultikus szólam ragadja meg: „A magyar nők bánata s hű emlékezése, mint az „örökvilágosság mécse "folyton ott fog égni a sötét császári sírboltban és nemmuló fényét ráfogja vetni arra a szent koporsóra, melyben a legszebb és legjobb magyar királyné alussza halotti álmát... eh álmodik fényes álmokat az 0 hőn szerelelt hű mau Í, » 483 gyar neperol. Érdekes adalékot közöl az emlékhellyel kapcsolatban Barabás Béla is emlékirataiban, miszerint a sírboltot őrző kapucinus barátok magyarok voltak, egy-két kivételtől eltekintve. 484 Az Erzsébet végső nyughelyét őrző emléknek nem csak a helyszín miatt volt fontos szerepe a királynét övező magyarországi kultuszban: sikerült a jótékonysággal összekapcsolni emlékének 485 megörökítését. Az emlékbizottság 1899. decemberi ülésén hozott határozatával közel 50 000 koronát ajánlottak Fel a tüdővészesek szanatóriuma 486 javára melynek 190l-es átadása jelentős szerepet töltött be a hazai tüdőbeteggondozásban. 487 480 Az emlékmű és az Erzsébet-királyné alap létrehozásáért tett intézkedéseikért özv. Teleki Sándornét és Jókai Mórt a legfelsőbb elismerés kifejezésére, míg idősb. Emrich Gusztávnét II. osztályú Erzsébet-rendre terjesztették fel az uralkodóhoz. MOL K 27 1900. augusztus 19.1. 481 Vasárnapi Újság 1900. szeptember 2. 584. old. 482 Vasárnapi Újság 1900. augusztus 26.558. old. 483 B. Büttner Lina In.: A királyné albuma. Bp., Előkelő Világ, 1900. (oldalszámozás nélkül) 484 Barabás Béla: Emlékirataim. Arad, Corvin, 1929. 144. old. 485 Vasárnapi Újság 1900. augusztus 26, 557-558. old. 486 1898. május 3-án megalakult Budapesti Szegénysorsú Tüdőbetegek Sanatorium Egyesület a királyné halála után úgy határozott, hogy a felállítandó intézményt, emlékének megörökítésére, róla fogják elnevezni. Az Erzsébet királyné szanatórium alapkövének letételére 1900. november 17-én került sor. Közli: Országh Oszkár: Az Erzsébet királyné sanatorium huszonötéves története 1901-1926. Budakeszi, Franklin, 1927. 2-7. old. 487 Az Erzsébet királyné szanatórium. Bp., Pátria, 1902. 9-13. old.
