Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Külföldi emlékhelyek

Érdekes, azonban egyedi eset az 1899 tavaszán megrendezett Erzsébet-emlékünnepély, melyet Genfet felkereső székesfehérvári és a kolozsvári kereskedelmi akadémia hallgatói szerveztek, megemlékezési ünnepségük során felkeresve a királyné halottas szobáját is a Beau Rivage szállóban. Érdemes továbbá áttekinteni a merénylet színhelyén a tragikus esemény emlékének megőrzésére irányuló tervezeteket. Ezek mutatják a hely nemzetközileg is kiemelt jelentőségét, ezzel párhuzamosan természetesen a tragikus esemény megítélését is. A hatóságok elutasító magatartása miatt azonban egyik sem juthatott érvényre. A merénylő eredetileg kiszemelt célpontja, az Orlcansi herceg szobrot szeretett volna emelni a királynénak, míg Blanchard abbé, Luccheni gyóntatója elképzeléséiből egy emlékkápolna terve bontakozott ki.

460 A kegyeletteljes szándékok mellett más törekvések is megjelentek. Például a hotel tulajdonosának kizárólag üzleti szempontokat követő magatartása sértette a királyné emlékét. 1902-ben az osztrák Reichsrat képviselőházban interpellációt is benyújtottak, javasolva a kormánynak az épület megvásárlását, így gondoskodva a királyné emlékének méltó megőrzéséről. E nemes szándékok sem valósulhattak meg, mivel egyes híresztelések szerint a bécsi udvar már korábban meg akarta vásárolni a házat katonatiszti üdülőhelynek, a ravatalos szobát kápolnává kialakítva, azonban a genfi hatóságok ezen kérésüket is elutasították. Nem engedélyezték továbbá emléktábla elhelyezését sem az épületen, azzal az indoklással, hogy nem akarják, hogy bármi is emlékeztethesse őket a sajnálatos eseményre.

461 Az emlékhely magyar kultikus szempontból való rekonstruálása ilyen szórványos információk esetén nehéz feladat, az mindenesetre megállapítható, hogy a magyarországi kultuszban e törekvéseknek nincs számottevő jelentőségük.

462 Ezzel ellentétben a bécsi Kapucinusok kriptájának

463 a magyar nemzeti emlékezetben betöltött különleges szerepe már a királyné temetésekor megfogalmazódott: „Megdicsőült angyali, Magyarország őrző angyalát telték abba a hideg kriptába, melyet mától kezelve nemzetipantheonná avat imádott királynénk kihűlt teteme. Es pantheonjához mindenkor elzarándokol a hálás nemzet. Feledni, kit szeretett, csak az egyes ember tud, ele egy nemzet, kit 458 Vasárnapi Újság 1899. április 9. 248. old. 459 Vasárnapi Újság 1898. október 9. 716. old. 460 Vasárnapi Újság 1899. augusztus 13.550. old. 461 Vasárnapi Újság 1902. március 9.158. old. 462 1 9 9 8-ban a királyné halálának 100-ik é /fordulóján a merénylet színhelyén a genfi kikötőben szobrot emeltek Erzsébetnek. 463 Bartha Miklós e kérdéssel kapcsolatban kultikus szempontból érdekes gondolatot fogalmazott meg: „Ha egyszer sor kerül rá, hogy történelmünk drága kincsei hazavándoroljak Bécsből: a nemzeti sóvárgás környező szeme nem a muzeumok felé fordul, hanem a kis templom sírboltja felé. Két koporsó lesz ott, amelyhez jogot formál minden magyar ember lelke. Anya és fiú porladozik bennük. Mind két életet erőszakos végzet ragadta el tőlünk. Ezt a kép koporsót irigyeljük Bécstől. " In: Erzsébet Királyné Emlékezete. Eger, Liceumi, 1907.19. old.