Erzsébet-kultusz. 1. Erzsébet királyné magyarországi kultusza emlékezethelyei tükrében 1898-1914 között - Budapesti Negyed52. (2006. nyár)

Külföldi emlékhelyek

szivébe zárt, feledni nem fog soha. " A ki rálynénak a magyar vélemények szerint nem „megfelelő" nyughelye gyakori szólama a kultikus beszédnek, és állandó törekvés forrása a királyné hazahozatalára Magyarországra, állítólag a királyné akaratát is tükrözve: „Kőkriptában fekszik messzi idegenben, Hol virág se nyílik, hol madár se rebben, Tue lom én, tudom én: ilt szeretne jobbéin, Szive még holtan is vissza-visszadobban Iete húzza lelke, mely itt jár, sóhajtgat, Csöndes zokogással rezgeti a gallyal, le/e húzza, vonja mieleii éeles emlék... Óh, ha temetője, sirja: én lehetnék!"

46J Erzsébet elképzései végső nyughelyéről sok változást mutatnak, annak ellenére, hogy ő maga is tisztában volt vele, Ferenc József soha nem fogja támogatni c törekvéseit és a bécsi kriptában fogják eltemetni. Több helyet is megemlít, Korfu szigetét,

46 illetve a tengert,

467 de magyarországi tervezett sírhelyérc csak egy utalást találunk egy 1886-ban írt versében.

468 A fia halála után azonban ő is oda kívánkozik melléje a Kapucinusok kriptájába: „Úgy vágyrklom ott feküdni, jó nagy koporsóban és nyugalmat találni [...] ott az ablak alatt, ahol mégis egy kevés világosság és zöld fény villan a kripta lia és eez ember hallja a verebek csiripelését. " 469 Magyarországi kultuszában, e tényektől nem befolyásolva, fontos szerepet kap Magyarhon mint a királyné vágyott és hozzá méltó nyughelye. A hagyományos kultikus cselekedetek kiemelt rituális feladatai közé tartozik a felmagasztalt személy síremlékének felavatása. A magyar nők kezdeményezésére bécsi koporsója mellett felállított, Zala György munkáját dicsérő emlékmű Erzsébet királyné magyarországi kultuszában kiemelkedő helyet kapott emlékezetének helyei között. Létrehozásának gondolata az Országos Nőképző-Egylet 1898. szeptember 21-én tattott ülésén fogalmazódott meg, hogy a „nagyasszony nyugvó porai fölé oltárt emeljenek a szeretet, béke és jóság szimbolizálására". Ezt követően a magyar nők körében felhívást tettek közzé, adománygyűjtést kérve, és Erzsébet kultuszában az ideális asszony motívumra helyezték a hangsúlyt, az ország első asszonyaként emlegették: „különösem a magyar haza leányai érzik azt a fájdalmat, a mely nemzetünket érte, királynénk elvesztésével, ki a fejedelemnőnek, a hil464 Részlet Arató Frigyes, a szegedi szabadkőműves „Árpád" páholy főmesterének 1898. szeptember 17-én tartott beszédéből. In: Gyászünnepély Erzsébet királyné emlékezetére. Szeged, 1898. 13. old. 465 Pósa Lajos: A gödöllői erdő. In: Tóth Kálmán: Erzsébet királyné emlékünnepe. Bp., Elek Lipót, 1904.11. old. 466 Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp., Révai, 1935. 394. old. 46/ Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója 1878-1899. Vál. és sajtó alá rend.: Schad, Martha- Schad, Horst. Bp., Gabo, 2001.322. old. 468 „Kriptám a Várban készen áll: Elnyugszom ott maholnap. " Résziét Erzsébet királyné Hajrá! című verséből (ford.: Mészöly Dezső) Közli: Mészöly Dezső: Sirály a Burgban. Erzsébet királyné költeményei. Bp„ Balassi, 1995.1 16. old. 469 Részlet Mária Valéria naplójából - 1898. tavasza. Idézi: Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Bp., Révai, 1935. 421. old. 470 Polgár Géza: Magyar nők kegyelete. In: Erzsébet királyasszony emlékének, szerk.: Gábel Gyula, Bp., Globus, 1905. 92. old.