Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

SHEILA JEFFREYS: Szexturizmus, avagy „Csinálják ezt nők is?"

kat a Nyugaton elvesztett férfi-dominanciájukért, melyet a nők egyenjogúsításának következtében veszítettek el (O'Connell Davidson 1995). A szerző nagyon is fölismeri, hogy e férfiak viselkedésének kialakulásában milyen döntő hatást gyakorol a társadalmi nemi szerepekhez való viszony. Éppen ezért elég meglepő, hogy mégis azok közé tartozik, akik a női szexturizmus létezése mellett foglalnak állást. Ebben az a marxista perspektíva van segítségére, amely nagyon sok vonatkozásban megegyezik Kempadoo-éval. Számára a szexturizmusnak az az igazán elfogadhatatlan változata, amelyben a Nyugat privilegizált turistái a szegény országokat lepik el. Ahogy fogalmaz, „a feministák, szocialisták és szociálpolitikusok" vélhetően „nem felhőtlenül boldogok" az Amszterdamba igyekvő szexturisták láttán, de mindez „nem kelt akkora erkölcsi és politikai ellenérzést", mint az elmaradott országokban folyó szexturizmus, mert ezekben „a hatalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági következmények egészen más léptékűek" (O'Connell Davidson 1995:45). O'Connell Davidson hibásnak tartja „a szexturizmusról és a prostitúcióról folytatott vitákban a patriarchális uralom koncepciójának elsődlegességet adó" feminista elemzést (60). A női szexturizmus jelenségével azt akarja bizonyítani: nem a patriarchális szerkezet az elsődleges mozgató. Szerinte a szexturizmusban a férfiak hatalmi fölénye - ha a maszkulinitás értékét visszaigazolja is - „nem pusztán, s még kevésbé primeren patriarchális". Ezen felül még „faji" összetevője is van és „gazdaságilag szabályozott árfolyama". És csak ezt fölismerve juthatunk el a szexturizmus megértéséhez közelebb vivő olyan elemzésekig, melyek meg tudnak birkózni azokkal a nehezen lenyelhető tényekkel, miszerint nem minden szexturista heteroszexuális és nem mindegyik szexturista férfi (uo.). O'Connell Davidson inkább a szexturizmusnak a nemzetközi gazdaságban, mintsem a férfi-dominancia fönntartásában betöltött szerepét hangsúlyozza, mondván, hogy ez járul hozzá „az eredeti tőkefelhalmozás folyamatához" (uo.). Szerinte azok a feminista érvek, melyek a prostitúciót „a nők testéhez való hozzáférés patriarchális előjogaiból" eredeztetik, benne a „szexuális elnyomás formaalakzatát" látják (61), elvonják a figyelmet mindenféle más „gazdasági és szociális relációról". Határozottan különbséget tesz a „szabad prostitúció" és a prostitúció problematikus formái között, amelyek felháborítók, mert súlyos faji és gazdasági egyenlőtlenségek járnak nyomukban. 1998-as könyvében (Prostitution, Power and Freedom) O'Connell Davidson a társadalmi nemi szerepekről leválasztott definíciót nyújt a prostitúcióra: „A prostitúció az az intézmény, mely az ügyfeleket a prostituáltak fölött időlegesen gyakorolható szexuális hatalomhoz juttatja" (1998:3). Arról, hogy mi történik a nők testével a prostitúció során, és hogy mindennek mi köze az erőszakhoz és a szexhez, nem szól a könyv. A definíció lehetővé teszi, hogy a prostitúciót szolgáltatásként lehessen felfogni egy szocialista gondolatmenetben. O'Connell Davidson kritikusa ugyan a prostitúciónak, de nem akar állást foglalni azzal kapcsolatban,