Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
SHEILA JEFFREYS: Szexturizmus, avagy „Csinálják ezt nők is?"
Dominikai Köztársaságban részben az motiválja őket a helyi nők szexuális használatára, hogy „a férfiak között itt így teremthető meg a tudomásulvétel és a megbecsülés alapja" (O'Connell Davidson 2001:16) 6 . Idéz egy férfit, aki szerint az ő szállodájában, ahol 95 százalékban szingli férfiak laknak, „nagyszerű bajtársiasság" kovácsolódott ki attól, hogy megbeszélik egymás közt, hogyan használják a helybéli nőket. A szerző hozzáteszi, hogy „[az asszonyok] biztosítják egyúttal a közösség férfi tagjai közötti társadalmi kötelékek újratermelését" (uo., 19). 7 A férfi szexturizmust e funkciója egyértelműen különbözteti meg mindenféle női viselkedéstől. Semmi nem szól amellett, hogy a nők arra használnák szexuális kapcsolataikat, hogy azokkal más nők előtt kérkedjenek, vagy éppen a velük együvé tartozást fejezzék ki így. A férfiak számára a szexturizmus segít megszilárdítani hím-dominanciájukat. Nők számára ennek ilyen funkciója egyszerűen nem lehet. Kruhse-MountBurton leírja, hogyan is hivatott Bangkokban a férfi szexturisták viselkedése a férfi összetartozást „erősíteni". Egy bangkoki bárban, a „Kenguru"-ban „az alkalmazottak úgy kínálnak orális kielégülést az asztaloknál ülő vendégeknek, hogy a férfiak közben szabadon társaloghatnak és iszogathatnak barátaikkal" (KruhseMountBurton 1995:196). Manilában egy ausztrálok által látogatott bárban a helyiség közepén elhelyezett pódiumra „lerészegedett férfiakat lökdösnek be a barátaik egymás után, ahol az ott várakozó fél tucat pucér tizenéves lány kézzel elégíti ki őket a közönség hangos biztatásától kísérten" (195). Ezek mind a férfi-összetartozást a nők megalázása árán, a nők bántalmazásán keresztül kifejezésre juttató viselkedések, amelyeknek nincsen megfelelőjük a „női szexturizmusban". A turistanőkkel szexuális kapcsolatra lépő helybéli férfinak (a férfi szexturistákhoz hasonlóan) megemelkedik a nemi státusza, mivel a szexuális képességek a maszkulinitás alapvető szimbólumának számítanak a karibi szigetvilágban. Ahogyan Kempadoo rámutat: A helyi közösség diskurzusaiban fölértékelődik a férfi, ha „hiperaktív nemzőképességről" tesz tanúbizonyságot, ha szexuális vitézkedéséről híres, arról, hogy csajozik, nős férfi létére idegen nőkkel tart fent szexuális kapcsolatot, különböző nőknél „potyogtat el" gyerekeket... (Kempadoo 1999b:25). Tehát van némi hasonlóság a férfi szexturistáknak a prostituáltakkal, a parti fiúknak a turistanőkkel folytatott szexuális aktivitásból származó nyeresége között. A férfi és a női szextutisták viselkedése közti különbségek (mind a viselkedések kontextusát, mind jelentéseit és hatásait tekintve) figyelemre méltóak és abból adódnak, hogy a férfiaknak és a nőknek eltérők a pozíciói a férfi-dominancia rendszerében. Miért akarja hát akkor néhány elemző mégis elszántan szexturistává degradálni a nőket? Az alábbiakban amellett fogok érvelni, hogy az olyan szerzők, mint a fent idézett Kempadoo és O'Connell Davidson azért készek ezt megtenni, mert a prostitúcióval kapcsolatos elméleti alapállásuk fonÜ Lásd számunkban a 44. oldalon. i Lásd számunkban a 47. oldalon.
