Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)
LÉDERER PÁL: Gondolatok a prostitúcióról a szexturizmus ürügyén
nek ügybuzgósága révén oly természetes módon tapaszthattuk ajkainkat a nagy német kultúra csecsére (Esterházy 1996:96-97) akkor „tudom, amit tudok..." alapon kurziválom a megértést segítő fontos szövegrészletet. A fölhozottak ellenére nem véletlen az, hogy az átlagos magyar fejében (mint ahogy más nációk képviselőinek fejében is) egyoldalú kép él a szexturizmusról, mely nem nagyon villant felénk egyebet, mint azt, hogy mindenféle ellenszenves és gusztustalan hapsik külföldre utaznak, hogy a pénzükön naponta olcsó áron megvegyék és habzsolják mindazokat az élvezeteket, amelyeket egy prostituált egy férfinak nyújtani tud. Ennek a képnek a terjedésében két elemnek van jelentős szerepe. Az egyik az, hogy a szexturizmusnak kétségtelenül létezik olyan változata, mely valóban ezt mutatja, nem mást, s ahhoz már a szociológus értelmező elemzését kell segítségül hívni, hogy kiderüljön: ebben azért „más" és „több" is van (például az arra szolgáló magyarázat elemei, hogy ha már valaki úgy gondolja, hogy neki - nemi szükségletei kielégítését biztosítandó - prostituált kell, akkor miért utazik el a világ végére, ahelyett, hogy helyben keresne egyet magának). A másik, hogy a feminizmus, pontosabban az ún. radikális irányzat képviselői meglehetős vehemenciával használják föl hatalompolitikai kampányolásuk céljaira ezt a képet. Prostitúció a világon mindenütt van. Szexturizmusra ezért a világ szinte bármely pontja lehetőséget kínálhat, Izland éppúgy, mint San Marino. 3 Mégis, amikor a szakirodalom a „szexturizmus" tárgyalásába fog, általában vagy Délkelet-Ázsia (elsősorban: Thaiföld, Eülöp-szigetek, Malajzia), vagy a karib térség (elsősorban: Jamaica, Dominikai Köztársaság, Kuba) felé fordítja figyelmét. Egyik szerző ezen a terepen, a másikazon mozog, egyikük Sosuában, a másik Bangkokban csinál empirikus kutatást; lábjegyzeteikben persze hivatkoznak rendesen a másik térséget bemutató szakirodalomra, de e nélkül is kiviláglik, hogy a tanulmányozott jelenség, főbb vonásait és kihatásait tekintve, ugyanúgy működik a világ egyik sarkában, mint a másikban. Délkelet-Ázsiában a szexturizmus kiszolgáló hátterének kiépülésében a szegénység mellett nagyon nagy jelentőséget tulajdonítanak egy speciális tényezőnek, az elsősorban a vietnami háború okozta amerikai katonai jelenlétnek. A háború alatt az amerikai hadvezetés ún. R & R bázisokat hozott létre a térségben, a frontszolgálatról ideiglenes távozást kapó katonák pihenését és feltöltődését (rest & recreation) biztosítandó. Ez a jelenlét elsősorban Thaiföl3 Hogy Vatikán Államban mi a helyzet, megvallom, nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy Svédországot dicsőséges kivételként kelletik említeni. 1999. január 1 -jén lépett életbe Svédországban az a törvény, mely nem a prostitúciós szolgáltatás áruba bocsátását, hanem annak megvásárlását bünteti (vagyis a kliensre veri rá a balhét). A svéd kormányszervek azóta erősen tömjénzik magukat, a radikális feministák pedig világszerte agresszíven követelik, hogy azonnal álljunk át a svéd modellre. (Emennek minősítését halasszuk későbbre.)
