Tanulmányok a szexturizmusról - Budapesti Negyed 51. (2006. tavasz)

JULIA O'CONNELL DAVIDSON - JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR: A fantázia szigetei

A fantázia szigetei A szexturizmus iránti kereslet megértéséhez* JULIA O'CONNELL DAVIDSON JACQUELINE SANCHEZ-TAYLOR A

prostitúcióról adott tanulságos, történeti és kultúraközi megközelítésű elemzésében Laurie Shragc egy helyütt megjegyzi: „Van egy szembeszökő tény, mely rendre megmagyarázatlan marad. Az, nevezetesen, hogy a szexet vásárlók igen nagy százaléka olyan szexmunkást keres, akiknek faji, etnikai vagy osztály-identitása más, mint az övé" (1994:142). Ebből arra a következtetésre jut: ha a nyugati világ fehér férfijai afrikai, ázsiai és latin-amerikai prostituáltakra buknak, az nem kis részben „a kultúra által e nők szexualitásáról sugallt rasszista fantáziaképek jellegével magyarázható", melyek viszont éppen „a fehér nő szexuális és erkölcsi tisztaságáról kialakított társadalmi szabályozottságú percepcióban" lelik magyarázatukat (1994:48-50). Kamala Kempadoo is fölhívja a figyelmet a nemzetközi szexturizmuson belül a „más országokból jött, idegen etnikumú nők számszerű túlsúlyára, valamint a rassz és bőrszín szerinti hierarchiákra", hogy aztán ezzel kapcsolatban a következőket jegyezze meg: Az, hogy a szexipar manapság döntően az etnikai és kulturális „Mások" erotizálására épít, arra látszik utalni, hogy az egzotikum egy olyan, korunkra jellemző formájának vagyunk szemtanúi, amely képes hozzájárulni hatalom és alávetettség posztkoloniális és hidegháború utáni viszonylatainak a fönntartásához (1995:75-76). Jelen tanulmány ezekre a meglátásokra kíván építeni. A karib térségben szexturistáskodó „nyugati" fehér férfiak és nők köré* Fantasy Islands. Exploring the Demand for Sex Tourism. In Kamala Kempadoo (ed.), Sun, Sex, and Gold. Tourism and Sex Work in the Caribbean. Roman & Littlefield, Oxford: 1999, 37-54. old.